1. fejezet: A kezdet
Reggel van. Felülök az ágyamon, nyújtózkodok egyet, majd visszadőlök. Szokásomhoz hűen megint visszaaludtam...volna, ha nem csörögne a telefonom. Réka volt az. Sikítozó és ujjongó hangja vidította fel napom.
-Mondd! -szólok telefonomba álmosan
-Te még alszol? Holnap indulunk!!!!
-Hova? -kérdezem
-Jajj tényleg azért hívtalak, hogy elmondjam a jó hírt! Képzeld: mi nyertük meg a találkozást a one directionnel, és a nyereményutat Londonba -kiabált a telóba
-Most csak szivatsz ugye?
-Nem! Komolyan mondom, most küldtek értesítőt! Wáááááá
-Király! Akkor össze kéne pakolni. Végülis holnap megyünk nem? -kérdezem
-De! És én már be is pakoltam.. Istenem még van hátra egy nap! Hogy fogom ezt kibírni?
-Úgy, ahogy a többit. Na szia! -És letettem, mielőtt még válaszolhatott volna.
Leszaladok anyához elújságolni a jó hírt, majd visszamegyek a szobámba és összepakolok holnapra. Mindössze két hétre megyünk, szóval egy csomó meleg cuccot rakok be, végülis Londonba megyünk.. Lementem reggelizni. A rádióban épp a Little things volt, szóval muszáj volt végig énekelnem, még akkor is, ha tele volt a szám :). Reggeli után felmentem a szobámba gépezni (mivel Szombat volt). Megnéztem a tweet-et, facebook-ot, stb.. Észre se vettem, hogy így eltelt az idő, de már este van. Az ebédet kihagytam, szóval farkas éhes vagyok. Vacsi után elmentem lefürödni (ami nálam egy jó 2 óra hosszú habfürdőzést jelent), majd lefeküdtem, és bekapcsoltam egy lassú számot. Körülbelül a szám 1. soránál járhattam, amikor elaludtam. Mit mondjak, volt már jobb álmom is.. A srácok nem jelentek meg a találkozón, és az utunkat is lefújták, szóval nagyon szomorúak voltunk. Mikor felkeltem, az én hangulatom sem volt jobb. Ránéztem az órára, ami 8:47-et mutatott. Tehát még van idő, a gépünk délután 3-kor indul. Lementem reggelizni. Anya gofrit csinált (a kedvencemet), amire raktam vanília pudingot és tejszínhabot, majd befaltam az egészet. Feltűnhetett neki, hogy nem a legjobb hangulatomban vagyok, mert folyamatosan faggatott. Nem akartam neki elmondani az álmon, nehogy mégegyszer átéljem, szóval ráfogtam a fizika jegyeimre. Réka küldött egy SMS-t, hogy indulnak, és mindjárt itt vannak értem. Elköszöntem anyáéktól és a húgomtól, aki a lelkemre kötötte, hogy hozzak neki aláírást kedvencétől, Louistól. Anya adott egy kis pénzt az útra és a "nyaralásra", majd elindultunk. Alig fordultunk ki a sarokról, máris meghallottuk kedvenceink (szerintünk) legjobb számát: a Live while we're young-ot. Természetesen végig énekeltük az egész számot (kicsit se néztek hülyének Réka szülei :'DD). Mikor megérkeztünk Pestre, beugrottunk a Mc-ibe megebédelni. Miután jóllaktunk (ami itt szinte lehetetlen), bementünk a moziba megnézni egy filmet. Úgy döntöttünk, hogy a Futótüzet nézzük meg. Mindketten egyetértettünk abban, hogy Josh Hutcherson a világ 6. legcukibb pasija (igen, a one directionos srácok viszik az első 5 helyezetet). Miután vége lett a filmnek, mentünk a reptérre. Elköszöntünk Réka szüleitől, és felültünk a gépre. Ilyen kilátásban még az életben nem volt részünk.. A felhők, a fények, az ég.. és persze London csodálatos volt. Mikor landoltunk, átvettük a bőröndjeinket, és megkerestük a házunkat. A cím: Gordon street 3/B.
-3/B? -néztünk egymásra
-Mivan?! Van 3/a is, az meg a ház másik fele, vagy ketté van vágva a fürdő, vagy a konyha? -kérdezte Réka- WTF?!
Mindenféle esetre felkészültünk, csak egyre nem.. Két gyönyörűszép ház előtt álltunk. Lecsekkoltuk a címet, hogy jó helyen járunk-e. Összenéztünk és sikítozva rohantunk be a házba. Egyszerűen elképesztő volt a látvány..
A nappali:
A konyha:
A fürdő:
És persze a szobáink:
az enyém:
és Rékáé: 
Csak ennyi jött ki a szánkon: WATTAFAKK!
Miután kisikítoztuk magunkat, átmentünk a szomszédba köszönni. Vagy 20 percbe is telhetett, mire rájöttünk, hogy a házban nem lakik senki -.-... Így hát visszamentünk és újra és újra körülnéztünk. Nem tudtuk elhinni :)) Este 10-kor lefeküdtünk aludni. Másnap elmentünk a Nando's-ba. Én egy Falafel tálat rendeltem, Réka meg valami salátát hússal.. Na itt aztán nem kellett 5-6 sajtburgert rendelni ahhoz, hogy jól lakjunk. Az első tálat se bírtuk megenni :). Mikor eljött a találkozó ideje, felültünk egy doubledeckerre és elmentünk a titkos helyre. Hiába vártunk órák hosszat, beteljesedett az álmom fele..