15. fejezet: Otthon, édes otthon

Reggel Pierre csókjaira ébredtem. Nagyon jó érzés volt, hogy valaki ennyire szeret. Niall meg le se sz*rt.

-Jó reggelt - nyújtózkodtam

-Neked is - ölelt át

-Hiányozni fogsz - néztem rá

-Te is nagyon, de majd minden este skypeolunk, meg telefonálunk, meg minden

-Te is tudod, hogy a távkapcsolatok aránya 2:10000 - hez

-És mi pont benne vagyunk ebbe a 2-be

-Remélem - sóhajtottam

Kikeltünk az ágyból, felöltöztünk, majd lementünk a nappaliba. Már mindenki fennt volt, még a srácok is.

-Jó reggelt - köszönt Niall, majd amikor meglátta mögöttem Pierret, lehajtotta a fejét

A kanapékon márcsak 2 hely volt, egy Niall melett és egy Scott mellett. Természetesen rögtön beültem Niall mellé, így Pierrenek kellett a friss férjecske mellé ülnie, aki rögtön meg is paskolta a vállát örömében. Azt nem derítettem ki, hogy miért örül ennyire. Biztos az esküvő miatt.

Megbeszéltük a dolgokat így 12-en. Egyébként anyuék nagyon jól kijönnek a fiúkkal. Szeretik őket, sőt, anyának is Niall a nagy kedvence. Szerinte vele jobban összeillenék, de ez legyen az én dolgom.

-És Réka. Nem is mondtad még.. Végül elmentél Kellyvel? - kérdeztem

-Aha, nagyon jófej csaj, és képzeld, Pesten belebotlottunk egy harlem shakes csoportba, akik az utcán nyomták és rohadt vicces volt, sokat nevettünk meg minden..

-Álj! Ki az a Kelly? - kérdezte Harry

-A repülőn találkoztam vele, ő is directioner, na szóval aztán bementünk az aréna plázába, és..

-Várj! És be se mutattad? Hátja jó csaj - kacsintott Harry, mire Réka lelökte a fotel széléről

-És ott épp a live while we're young ment és végig ordítottuk, pedig mindenki minket figyelt, szóval ez felkeltette a többi directioner figyelmét is, majd így 20-an énekeltük egyszerre. Amikor a szám vége lett, bementünk együtt a claire's-be és vettünk ilyen cuccokat. Apropó.. Zita, ezt neked vettem, boldog.. akármit. Tessék - majd átnyújtotta a one directionös cuccokat a táskájából

-ÚRISTEN! Köszönöm Rékaaaa - ugrottam a nyakába - Igazából én is vettem itt neked valamit.. Várj - majd odaszaladtam a bőröndömhöz, kivettem belőle a kis nyakláncot és odaadtam neki.

-Nem túl nagy szám, de..

-Köszönöm, nagyon tettszik - ölelt át - Harry felrakod? - ugrándozott oda hozzá

-Persze

Közben Pierre átült Niall mellé, szóval amikor vissza a kartam ülni a helyemre, csak barátom ölébe tudtam ülni.

Egyébként nagyon jól elbeszélgettek olyan dolgokról, amik nagyon nem rám tartoznak.

-Titeket kicsit sem érdekel, hogy én is itt vagyok? - néztem rájuk

-Nem, nemigazán - mondták szinte egyszerre

-Ahj - felálltam, majd kiindultam a konyhába, Rékáék után, mert ők közbe felszívódtak

-Most meg hova mész? - kérdezte Pierre

-Iszok?! - néztem rá értetlenül, mire elkezdett utánozni

-Iszok? Mondd Niall iszok? - tette fel a kezét vállmagasságba, majd lóbálta a kézfejét, mint a kényes ribik. Niall persze csak röhögött, de én ott hagytam őket.

A konyhában Réka és Harry ép csókolóztak. Nem igazán akartam végig nézni, de mivel a csap előtt álltak, és nem vettek észre, így leültem a pult elé, doboltam a pulton és félpercenként megnéztem az órám. Amikor elegem lett belőlük krákogtam egyet.

-Zita - fordult felém nyálas szájú barátnőm

-Ja, így hívnak

-Miért nem szóltál, hogy itt vagy?

-Nem is tudom. A cica elvitte a nyelvem - nevettem

-Ez nem vicces mit akarsz?

-Öhm, csak inni?!

-Akkor? - kérdezte Harry

-Épp a csap előtt állsz - mutattam háta mögé

-És így nem tudod megnyitni? - nézett szemeimbe. Nagyon gyönyörű zöld szemei vannak. Sajnos beugrott az a kép, amikor otthon skypeolok Zitával, majd átkukucskálok a szomszédba, és a folytatást már mindenki tudja. Nevetnem kellett. - mi olyan vicces?

-S-semmi, csak eszembe jutott valami vicces

-Nagyon jó vagy - majd kiment Rékával az udvarra

Töltöttem magamnak egy kis vizet és indultam vissza a nappaliba, de Niall nekem jött, szóval az egész pohár rám borult.

-Zita én.. sajnálom, nem láttalak - vette ki a kezemből a poharat. Nagyon ideges voltam és leakartam ordítani a fejét, de az semmi jóra nem vezetett volna, szóval sóhajtottam egyet.

-Nem baj

-Mi? Semmi dühkitörés, vagy ilyesmi?

-Nem, nincs

-Mi ütött beléd?

-Semmi, csak felszeretnék menni a szobámba, hogy átöltözzek, mert biztos nem fogok kocsiba szállni csurom vizes ruhába, de te elállod az utad. Úgy látom ez egy ilyen one direction szokás. Az előbb épp Harrybe botlottam bele.

-Akkor biztos te vagy az ügyetlen - nevetett

-Biztos - parodizáltam ki, majd félrelöktem és felmentem átöltözni. Mivel talán ezek az utolsó percek itt ebben a házban (egyelőre), így elköszöntem szobámtól, majd bementem Amanda szobájába is. Hugom épp öltözött, szóval szépen szólva elküldött a francba.

Visszamentem a többiekhez, majd elköszöntem a srácoktól, hiszen nemsoká indul a gépük.

-Szia Liam - öleltem meg hosszasan

-Szia Zita - paskolta meg a hátam

-Louis - mosolyogtam

-Hiányozni fogsz - tettetett sírást a vállamon - nagyoon

-Te is Lou - öleltem meg

-Szia Zita - jött hozzám Zayn

-Szia. Remélem hamarosan újra találkozunk

-Én is - majd nyomott 2 puszit az arcomra

-Sziia Ziita - kacsintott Harry - Jó volt az előadás?

-Nagyon vicces vagy - öleltem meg - hiányozni fogtok

-Hidd el, te is

Már csak egy valakitől nem köszöntem el. Nialltől. A szoba másik végében találtam meg, épp Rékától búcsúzkodott.

-Tőlem már el se köszönsz? - öleltem meg

-Hát, mérges vagy rám, vagy mi..

-Igen, egy kicsit, de attól még odajöhettél volna hozzám egy ölelésre

-Bocs

-GYERE MÁR NIALL!! - ordibált be Zayn, mire Niall megpuszilt, majd elment

-Nagyon fognak hiányozni, főleg úgy, hogy most turnéjuk lesz és kábé annyira sem lesz idejük, hogy feljöjjenek twitterre - sóhajtottam

-Igen, nekem is fognak hiányozni - bólogatott Réka

-Mivel a pasid?! - emeltem fel kezeimet

-Igen, de a többiek is fognak

-Mint mindenkinek

-Gyertek gyerekek indulunk! - jöttek be anyuék

-Oké. Szia nagyi, Scott. - adtam mindenkinek egy puszit, de Pierret sehol sem találtam - Pierre?

-Kiment Shadowhoz - nyomott egy puszit nagyi a homlokomra

Mivel nagyon elakartam köszönni a barátomtól, kimentem hozzá. Bennt feküdt a kis paci mellett és simogatta.

-Hát te?

-Én nem akarom, hogy elmenj Zita - nézett rám gyönyörű kék szemeivel

-És akkor már el sem köszönsz? - bújtam mellé

-De elakartam, csak aztán inkább idejöttem

-Figyelj, majd jövök még és te is jösz hozzánk, de muszáj mennem, mert le kell tennem a nyelv vizsgám. És még tanulnom kéne rá

-Szurkolok

-Köszönöm - mosolyogtam - De most megyek

-Jól van - köszönt el. Felálltam és kimentem az istállóból. Nagyon roszzul esett, hogy semmi puszi vagy ölelés, de úgy látszik nem tud búcsúzkodni.

-Várj Zita - hallottam ahogy szalad felém. Megfordultam, mire átölelt nagyon szorosan - Hiányozni fogsz

-Te is nekem - nevettem - De kiszorítod belőlem a szuszt

-Jajj bocsi - engedett el, majd megpuszilt - Jó utat

-Köszi

Visszamentem a házba, fogtam a bőröndömet, majd kimentem a kocsihoz.

A haza út lassan, de jó hangulatban telt el. Anyuék elmesélték Hawaiit, mi pedig beszámoltunk a hetünkről. Igazából én, mert Rékával nem történt semmi különös.

Mikor hazaértünk, Réka elköszönt tőlünk és megköszönte a fuvart meg a kiruccanást, mi pedig bementünk a házunkba.

-Otthon, édes otthon! - szagoltam bele a levegőbe

-Aha - futott fel az emeletre Amanda

Kipakoltam a szobámban, majd lementem megnézni a hawaii-i fotókat.

-És ez pedig már a szálloda előtt volt.. - magyarázott anya, de nem igazán figyeltem oda. Persze néztem a képeket meg minden, de igazából Niallen gondolkodtam. Nem olyan régen még szerelmes voltam belé, most meg Pierrel járok. Mindegy..

-Te nem is figyelsz - kapta ki anyu a kezemből a gépet

-De, dehogynem..

-Na. Mi történt Franciaországban? - nézett rám, válaszra várva

-S-semmi

-Az a Niall gyerek? Láttam, hogy van valami. Pierre nagyon aranyos, de látom rajtad, hogy Niall-t szereted

-Nem, dehogyis. Anya.. Miket gondolsz?

-Jól van, én csak megkérdeztem..

-Átmegyek Rékához sziaaa - mentem ki az utcára

Végre egy kis séta. Nagyon jól esett végig gondolni a történteket és kiszellőztetni az agyam.

*Réka szemszöge*

Mikor hazaértem, nem találtam otthon senkit. Pedig azt hittem, szóltam, hogy ma jövök.

Bekukkantottam hugaim szobájába, anyáékéba, nővéremébe, de sehol senki.. Hova a csudába mehettek?

Alig pakoltam ki, mikor valaki kopogott, majd Zitas állt velem szemben.

-Jajj Zita de jó, hogy itt vagy

-Mivan máris hiányoztam?

-Persze persze, de képzeld anyáék eltűntek, sőt még a tesóim is.. - estem kétségbe

-Biztos csak elmentek moziba, vagy vásárolni, esetleg buliznak, gyereket látogatnak..

-Vaagy, elrabolta őket egy UFO hadsereg - tettem kezeimet szám elé

-Biztosan - fintorgott - Gyere és együnk meg egy fagyit.. Elég meleg van kinnt. - mutatott az ablakra

-Hát jó, de hagyok nekik egy üzit - futottam a konyha pulthoz

~*~A parkban~*~

-Igen, és te milyet kérsz? - nézett rám a fagyis csaj

-Én egy epret, egy csokit és egy fahéjat kérek - mutattam a kiválasztott fagyikra

-Rendben. Itt fogyasztjátok?

-Nem, ott az asztalnál - mutatott Zita az egyik asztalra

-Úgy értem itt, vagy hazamentek? - csapott a fejéhez

-Nem, ott annál az asztalnál - nevetett Zita

-Igen, itt esszük meg, köszönjük - húztam el barátnőmet - Most ezt miért kellett?

-Miért? Nem volt vicces?

-Nem..

-Ohh.. Hát akkor bocsi - mosolygott - odanézz, milyen jó pasi. Ádámnak hívják és azt hallottam, hogy minden nap más csajjal van. Annyira cukii - terült el az asztalon - nagyon össze illenétek - mutatott a srác felé. Teljesen fellelkesített, pedig Harryvel járok..

Tehát abba az irányba néztem, amerre mutatott.

-Most szórakozol? - néztem vissza poker face-el Zitára, aki szakadt a röhögéstől

-Nem, tényleg nagyon össze illenétek - nevetett

-Jaj de vicces - majd a fagyiját az arcába nyomtam

-Hé aranyom! Nem szeretnéd, hogy Ádám letisztítsa rólad azt a fincsi fagyit? - jött oda a kissrác - Mert én szívesen lenyalnám, ha érted mire gondolok - Zita gyorsan letörölte a szalvétával a fagyit

-Mi? Fúúj nem! Alig vagy 10..

-Kikérem magamnak, 10 és fél vagyok. Érett felnőtt.

-Figyelj, az van, hogy nekem van pasim, de nézd ezt a gyönyörű lányt. Épp szingli és összetörték a szívét. Szerintem felkéne vidítanod - mutatott rám

-Mi? Nem! Haggyál! Hozzám ne érj! - ellenkeztem, de sajnos a kissrác elég gyors volt és beleült az ölembe - Zita ezért még ki foglak nyírni - meredtem rá

-Oké, de előbb - vette elő a telefonját - mondd csíííz - majd lefotózott

-Add ide! Töröld ki! - kiabáltam vele

-Na, nekem most mennem kell, de szerintem nélkülem is jól ellesztek. Puszika - majd nevetve távozott

-Szállj le az ölemből! - löktem a földre Ádámot

-Óóó harapós a cica. Ez tettszik

-Haggyál békén! Én megyek. - majd felálltam és Zita után siettem. Sajnos amilyen béna vagyok belebotlottam valakibe, mire kiömlött a shakeje

-Úristen nagyon sa.. - amikor ránéztem elállt a lélegzetem

-Sajnálod? - kérdezte a nagyon jóképű pasi, angolul

-Aha - dadogtam zavaromban

-Azt elhiszem.. Még ilyet - nézett a ruhájára - Te vagy ma a 9436239-edik, aki nekem jött. Most hogy menjek az interjúra?

-I-interjúra? - néztem rá értetlenül

-Te.. te nem ismersz? - csodálkozott, mire megráztam a fejem - Óóó.

-De nagyon ismerősnek tűnsz, csak nem tudom honnan..

-Aha, értem. Figyelj, most mennem kell, de este elviszlek valahova jó?

-Aha - bambultam el

-Oké, szia. Ja és hol laksz? - nézett vissza

-Tölgyessy u. 69.

-Oké - kacsintott, majd elviharzott

Még fel sem eszméltem, de már otthon találtam magam. Vajon mikor jön? És miért mondtam igen-t, hiszen Harryvel járok? Persze tisztában vagyok vele, hogy minden este más csajt visz haza, de én nem vagyok olyan.

Odasétáltam a szekrényemhez, majd elkezdtem kirámolni.

Apropó.. Azt se tudom, hogy hogy hívják a pasit. MEGVAAN ő játszott a hannah montanaban!! Győzelem!!

-Szia Zita! - hívtam fel

-Na mizujs? Elvagy Ádámmal? - nevetett

-Nem! Képzeld!! Összeütköztem egy nagyon cuki sráccal, angol színész és épp interjúra ment, és nem tudod, hogy hogy hívják azt a helyes pasit aki játszott a Hannah Montana-ban?

-De, Lucas Till. Miért?

-Mert ő az!

-Itt van Magyarországon? Nem is tudtam

-Na igen és elhívott randizni és rohadtul nem tudom, hogy mit vegyek fel - sóhajtottam

-Máris megyek és felöltöztetlek - kuncogott - De neked van pasid..

-Hát igen, de ez csak 1 randi és nem feltétlen kell megtudnia..

-Ejnye bejnye de rossz kislány ez a Réka.. Na mindjárt ott vagyok..

~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*

-Szerintem ezt kellene felvenned - mutatott fel egy halványrózsaszín egyberuhát

-Aha, de nekem a narancs jobban tettszik..

-Akkor is ezt fogod felvenni, gyerünk öltözz!

-Oké, oké..

-Gyönyörű vagy! - mosolygott Zita

-Öhm, hát köszi - vigyorogtam - Már úgy várom!

-Elhiszem, de el kell döntened, hogy Harryt vagy őt akarod..

-Tudom.. Na kösz, hogy segítettél, de mostmár késő van, menned kéne

-Oké. Egyébként örülök, hogy előkerült a családod - nevetett

-Ne is mondd. Itthon TV-zek, mikor hirtelen Gréta a nyakamba ugrik. Mondom miafasz van, aztán bejöttek anyáék egy csomó szatyorral, merthogy bevásárlókörűton voltak és azt hitték, hogy csak holnap jövök - forgattam a szemeim

-Az gáz

-Az.. na akkor szia - mosolyogtam

-Oké, megyek már, csak még egy ölelést - jött hozzám , megveregette párszor a hátam, majd kiment az ajtón - Ja és érezd jól magad

-Köszi

Még pár percig álltam és néztem magam a tükörben, mikor egyszercsak valaki kopogott.