
Blog
8. fejezet: Bonyodalmak..
2013.02.19 00:00-Réka! - szaladtam oda hozzá.
-Hm? Mi van? - kérdezte. Kicsit meglepődtem.. eléggé mérges volt - MI VAN?
-Jah bocs semmi.. csak.. mit csináltatok? - kérdeztem, mikor Niall besiettett a szobába
-Te tudtad, hogy bevitt? - kérdezte Réka meglepetten - mert leitatott. Még szerencse, hogy magamhoz tértem, amikor megcsókolt. Képzeld márcsak fehérnemű volt rajtam
-Úristen.. - mondtam - és Harry?
-Szépen szólva elküldtem a p*csába - válaszolt - gyere menjünk haza.. elegem volt ebből a buliból
-Oké, csak előbb elköszön.. - be sem fejezhettem a mondatomat, Réka kihúzott az épületből. Fogtunk egy taxit és haza mentünk
*Niall szemszöge*
-Harry mi történt? - mentem be hozzá
-Semmi. Én csak azt hittem, hogy, szóval, hogy nem fogja bírni az alkoholt és ki fog dőlni és akkor.. - itt elcsuklott a hangja - de végül nem történt semmi. Talán még jobb is így. Pedig annyira akartam.. Én azt hiszem.. szeretem őt, de már biztos semmi esélyem nem lesz nála. Ezt jól elszúrtam
-Nem szúrtad el. Még helyre lehet hozni. Higgy nekem.
-Pont neked? Aki most szakított a gyönyörű model barátnőjével?
-Hát.. én döntöttem úgy, hogy lehet, hogy jobb lesz így.. gyere.. menjünk bulizni - hívtam
Kinnt körbe jártam a termet, de nem találtam Zitáékat sehol. Megkérdeztem Zayn-től is, és ő sem látta őket. Louiék pedig épp karaokeztak, szóval nem hiszem, hogy találkoztak velük. Akkor már csak egy lehetőség maradt..
*Zita szemszöge*
-Most komolyan hazautazunk? Most? Rögtön? - kérdeztem Rékát
-Igen, most, rögtön, még mielőtt bármelyikőjük is hazajönne, és találkoznánk velük - sóhajtott - semmi kedvem mégegyszer látni
-Dehát.. akkor most.. megutáltad? - kérdeztem
-Igen, egy életre. TAXI!
Beültünk egy taxiba és elindultunk a reptérre. Titokban küldtem egy SMS-t Harrynek:
"Ha még helyre akarod hozni, gyorsan gyere a reptérre.
Réka a fejébe vette, hogy hazautazunk. Siess!"
Kifizettük a taxit, és megvettük a jegyünket két sráctól, akik nem tudtak elmenni ma, szóval inkább eladták a jegyeiket. Válasz nem jött az SMS-emre, tehát gondoltam nem érdekli Réka annyira Harryt. A repülőn leültünk a helyünkre és vártunk a felszállásra.
*Harry szemszöge*
-Ezt most jól elszúrtam - ültem egy széken
-Hát tesó.. ezt tényleg elszúrtad - fogta meg a vállam Lou
-Mi volt ez? - valami opittyegő hangot hallottam
-Mi? - mondták szinte egyszerre
-Valamit hallottam
-Harry.. egy buli kellős közepén vagyunk. Persze, hogy hallottál valamit. - mondta Niall nevetve
-Figyeljetek én most haza megyek. Nagyon köszönöm a bulit, meg..
-De hát a tortát még meg se kaptad! - vágott közbe Zayn
-És mikor fogom megkapni? - haraptam alsó ajkamba
-Figyelem emberek! A torta! - jött ki egy pincérlány a konyhából
Húú az a torta gyönyörű volt. Országunk zászlója volt rajta, a torta körül pedig muffinok voltak.
Meg se köszönhettem, egyszerre 2 kezet éreztem a fejemen. A következő pillanatban az arcom már a tortán volt.
Fel sem fogtam, hogy most mi történt, majd Zayn elővett a zsebéből egy tükröt és elém tarotta. Nem tudtam megállni, röhögnöm kellett magamon.
-Kösz srácok. Gyönyörű a torta és mostmár az arcom is.
Ettünk a finom epres tortából. Egy csaj mindenképpen azt a részt akarta, ahol belemosolygok a tortába. Kajak ott volt a nyoma.
*Réka szemszöge*
Fúú teljesen ki vagyok. Hogy tehette ezt velem? Most is biztos ott csajozik, meg minden, engem meg le se szar. Még jó, hogy itt van Zita.
Már olyan fél órája repültünk, amikor odajött hozzánk egy nagyon szép lány.
-Sziasztok Kelly Brown vagyok - nyújtott kezet
Egy kicsit meglepődtem, de barátnőm rögtön kezet nyújtott neki.
-Szia! Én Zita Pap vagyok, ő pedig a legjobb barátnőm Réka. - mutatott be engem is.
-Réka Kis - nyújtottam én is neki a kezem
-Igazából azért jöttem, mert nagy directioner vagyok és már szinte megszállott is. Ennek szentelem az életem. - kicsit furi a csaj - És szóval láttalak titeket a TV-ben, szóval nem hagyhattam ki, hogy idejöjjek
Zitával egymásra néztünk és szinte egyszerre kérdeztük:
-A TV-ben?!
-Igen, ma mutatták az 1D csatornán, hogy Harry szülinapi bulijára a srácok 2 lánnyal érkeztek.
-Király.. minden vágyam volt a TV-ben szerepelni. - mérgelődött Zita - Most komolyan.. mivan, ha otthon majd várnak a paparazzik?
-Annyira azért nem lettél nagy sztár - nevettem ki.
-Kimegyek WC-re - mondta, majd eltűnt. Kelly odaült a helyére
-És mi járatban vagy Magyarország felé? - kérdezősködtem
-Mint említettem, kissé megszállott vagyok, szóval azért megyek arra, mert már Liam és Louis is voltak ott.
-Ahha.. és ezért? Komolyan?
-Igen - nevetett
-És találkoztál már velük személyesen?
-Nem - lefagyott a vigyor az arcáról - viszont rengeteg koncertjükön voltam már és az interjúikat is végigsikítottam kintről. Ezért is csodállak titeket, hogy hogy sikerült ilyen közel kerülnötök hozzájuk..
Na tessék már Kelly is kezdi. De hát én nem akartam ilyen közel kerülni Harryhez..
-Hogy csináltátok? - vissza a valóságba..
-Háát.. tudod.. mi megnyertünk egy pályázatot, de nem jöttek el a találkozóra..
És szépen elmeséltem (tük, mert közben visszajött Zita is) Kellynek kalandos történetünket. Közben nagyon jól elvoltunk. Megszerettem ezt a csajt. Talán azért, mert ő is olyan "hülye" mint mi.
-És hol fogsz megszállni? - kérdeztem kb. egy óra beszélgetés után, mikor bejelentette egy nő, hogy megérkeztünk
-Budapesten egy hotelben. Ti hol laktok?
-Hát.. egy órányira onnan - mosolyogtam
-De attól még talákozunk ugye?
-Persze - mondtam
*Harry szemszöge*
Még úgy 2 órát maradtam a bulin, de már nem bírtam tovább mosolyogni, úgy, hogy egy lánynak elcsesztem a napját, tehát hazamentem. Útközben elővettem a mobilom, hogy felmenjek twitterre, de előtte szépen megnyitogattam a szülinapi üdvöztő SMS-eket, majg megláttam, hogy egy nem a szülinapomat üdvözli.. Zitától jött. Összeszorult a szívem. Köpni nyelni nem tudtam. Miket írhatott, mennyire kilehet Réka.
Majd mikor elolvastam, rájöttem, hogy Zita csak jót akart. De már késő.. Gyorsan visszaírtam:
"Hol vagytok most?"
Kis időbe telt, mire kaptam választ.. full ideges voltam.
"Repülőn"
Hát mit mondjak nem valami bőbeszédű. Mondjuk ezt eddig is tapasztaltam..
"Bővebben?"
Faggattam tovább, de lehet, hogy nem kellett volna. Hangos nevetésben törtem ki.
"WC-n -.-'' "
Fogtam magam, bepakoltam pár cuccot és szépen elindultam a reptérre. Felszálltam a magángépünkre, majd kényelembe helyeztem magam. Az út még jó is lett volna, ha nem foglalta volna le minden gondolatomat Réka. Ohh Réka. Úgy sajnálom..
*Niall szemszöge*
-Figyelj Zayn.. hol van Harry? És a csajok? - kérdeztem
-Nem tom - vont vállat - gyere karaokezzunk.
9. fejezet: Magyarországon
2013.02.26 13:54-Nem most inkább kihagyom kösz - utasítottam vissza
-Naa ne máár - húzott fel a színpadra
-Na jó.. De csak egy szám!
*Harry szemszöge*
Éppen a felhőket néztem, meg gondolkodtam, hogy hogy lehetne helyrehozni ezt az egészet, amikor kiszaladt a számon:
-Basszus! Azt se tudom hol laknak!
Na igen. Ez jellemző rám. Megyek a szívem után, de céltalanul.. Gyorsan írtam egy SMS-t Zitának.
"Hallod amúgy hol laktok?"
Nem jött válasz. Lehet, hogy nem akarja, hogy találkozzak Rékával, de nekem nagyon is fontos lenne. Meg kell beszélnünk ezt az egészet. Egyszer csak pittyogott a telóm.
"Veszprém, Tölgyessy u. 69. ez Réka lakcíme..."
Na ezen felnevettem. Nem hittem volna, hogy az én számom alatt lakik. A sors akarta, hogy mi együtt legyünk. Még egy órát utaztam, amikor leszállt a gépem Budapesten. Gyönyörű ez a város. Louinak igaza volt, tényleg az összes csaj szép. Elképesztő.
- Szia gyönyörűm! - köszöntem egy csajnak amikor odajött hozzám - miben segíthetek?
-T-te vagy Harry? A one directionból? - kérdezte félve
-Igen - mosolyogtam
-K-kérhetek egy autogrammot?
-Persze - elővett egy lapot meg egy tollat a sulitáskájából, majd miután aláírtam neki, sikítozva elrohant. Tehát itt is vannak directionerek. Király.
Megkérdeztem pár járókelő férfit, hogy merre van Veszprém. Az egyik nem tudott angolul. A másik azt mondta, hogy messze. A harmadik pedig a kezembe nyomott egy térképet. Ááá. És hogy jutok oda?! Egy autó állt meg mellettem TAXI felirattal. Beszálltam és megmondtam a címet. A pasi először értetlenkedett, majd megmutattam neki a térképet.
-Áá szóval te lenni angol? - kérdezte pár nyelvtani hibával
-Igen - nevettem
Az út többi része csendben telt. Illetve egyszer ment a rádióban a kiss you. Hát nem hagyhattam ki. Végig énekeltem. Csodálkozóan nézett rám.
-Te lenni az egyik?
-Igen. Harry Styles - nyújtottam a kezem
-Rajmund Lakatos - kezet fogtunk. Furi név. Lehet, hogy itt ilyen neveik vannak az embereknek? De Rékáéknak nem. Érdekes.
-Megérkezni - tartotta a kezét, mire adtam neki pár eurót - magyar pénz
-Sajnálom nekem nincs - vontam meg a vállam
-Menni - legyintett, majd elhajtott. Okéé.
Na szóval. Előszedtem a térképet és próbáltam beilleszteni magam valahova. Már egy negyed órája ezzel szórakoztam, amikor megláttam valakit.
*Réka szemszöge*
-Kivel SMS-ezel? - kíváncsiskodtam
-Hm? Senkivel - pirult el Zita
-Persze. Adi - vettem ki kezéből a telefont
-Ne! Add vissza - kiálltott rám, mire vissza adtam
-Szóval?
-Csak egy ismerőssel
-Bővebben? - néztem rá kérdően
-Niallel - hazudott. Na igen. Zita nem tud hazudni. Legalábbis nekem nem.
-Na ki vele. Ki az?
-Mondom!
-Ne hazudj!
-Oké. Harry az. De csak tudni akarja, hogy jól vagy-e - hajtotta le a fejét
-Mondd meg neki, hogy haggyon békén
Megérkeztünk Pestre a reptérre.
-Akkor majd hívlak Réka és körbevezetsz meg vásárolgatunk - köszönt el Kelly - Sziasztok!
-Oké szia! - köszöntem
-Szia! - nézett föl Zita a telójából
-Nagyon bele vagy merülve - mondtam neki, míg mentünk anyáékhoz a kocsiba
-Hm? Jah. Igen. Instagramm - legyintett
-Sziasztok! Hogy telt a hét? Milyen volt a ván dájreksön? - mondta anyu
-Szia, jól, és utoljára mondom: One direction
-Oké oké. Majd otthon elmesélitek. Zita téged is mi viszünk haza.
-Köszönöm - mosolygott, majd visszafordult a telefonjához. Borzasztó
Egész úton beszámoltam anyunak arról az egy kemény hetemről, amit Londonban töltöttünk.
-És aztán elmentünk bulizni - itt megakadtam, mert megszólalt a kiss you - kapcsold át! - szóltam anyura
-De hát ez a kedvenc bandád vagy nem?
-Csak volt - mérgelődtem
-Na! Mi történt? És én megmondtam, hogy nem fog örökké tartani. Zita? Te is így vagy vele?
-Nem! Én még mindig szeretem őket - mosolygott, de még mindig a telóját bújta - Csak hát.. Rékát megsértette az egyik tag, és m.. - befogtam a száját
-És? - kérdezett anyu vissza
-Semmi. Nem történt semmi, csak meguntam a számaikat annyit hallgattam - mentegetőztem
-De az előbb Zita azt mondta..
-Nem! Összekeverte - mosolyogtam - egyik nap rosszat álmosott és azóta mindig keveri a valósággal
-Értem.. - hitetlenkedett anyu. Jaj.
Megérkeztünk Veszprémbe. Végre. Egy one direction mentes környék. Na csak ennyi kellett. Amint erre gondoltam megláttam Harryt a főtéren forogni, meg nézegetni egy térképet.
-Nee - csúszott ki a számon
-Mi van? - nézett fel Zita, majd elmosolyodott
-Te mondtad meg neki, hogy itt lakunk? - néztem rá kérdőn
-Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - nevetett
-Ki van ott? - jött közénk anyu
-Csak Ha.. - mondta Zita, mire bokán rúgtam - aúú. Senki - fogta lábát
De már késő volt. Harry észrevett minket és egyenesen felént tartott.
-Na én itt is hagylak titeket - mondta anyu, majd hazament. Király
-Sziasztok - mosolygott Harry. Blöe. - Ennek meg mi baja? - mutatott a lehajoló Zitára
-Ahh.. ez rohadtul fáj. Kösz Réka.
-Mi van? Nem is volt olyan nagy.. - mentegetőztem - mellesleg mit leresel itt? - néztem Harryre
-Hát.. én csak.. bocsánatot akartam kérni, és megköszönni, hogy akkor kimentél, mert lehet, hogy egy nagyon rossz döntést hoztam volna meg - nézett le a földre
-Biztos - mondtam
-Szóval.. Nem várom el, hogy megbocsájts nekem, de szeretném, ha tudnád, hogy nagyon sajnálom..
-Hülye bocsájts már meg neki - nyögött Zita. Lehet, hogy tényleg nagyot rúgtam a lábába?
-Háát. Jó. Decsak azért, mert szülinapod volt és én elrontottam. Illetve van. Mindegy. Hol szállsz meg?
-Nem jelentkeztem be hotelbe - mosolygott
-Értem. - kínos egy perces csönd - akkor hol fogsz aludni?
-Hát arra gondoltam, hogy nálad alhatnék.
-Na jó. Akkor én most haza megyek, és - indult volna, de összerogyott. Túljáttsza a szerepét. Kizárt, hogy olyan nagyot rúgtam volna a lábába. Bár megléendült elég rendesen. - aú.. - fogta meg a lábát
-Ne segítsek? - ugrott mellé Harry
-Kösz nem. - mosolygott Zita - valahogy haza fogok érni, majd felállt és elsántikolt. - Sziasztok
-Szia - mondtuk egyszerre, majd egymásra néztünk és elnevettük magunkat Zita sántikálós látványától. Gyorsan odafutottunk mellé és haza kísértük.
-Kösz srácok. Innentől már menni fog.
-Viszont Harry - fordultam hozzá - nálunk nem alhatsz, mert anyu nem engedné meg. Tehát itt kell maradnod Zitánál
-Oké - hát ez.. gyorsan ment.. már készültem a kitérő válaszokkal, de ez meglepett. Hát akkor oké..
-Segítesz? - fordult Zita Harryhez, aki persze rögtön nyújtotta a kezét. Na itt már nagyon dühös voltam de Zitára is. Hogy tehette ezt velem? Nem is ellenkezett, hogy náluk aludjon Harry.. Hát ha így állunk, akkor így állunk..
-Akkor sziasztok - fordultam meg, de egy kéz elkapott
-Várj - húzott magához Harry - mit szólnál egy randihoz? Mondjuk ma?
10. fejezet: A randi
2013.03.05 15:54-Kösz nem - bújtam ki a nagyon szoros ölelése alól
-Miért? Nem úgy volt, hogy megbocsájtasz?
-De.
-Akkor? - tárta szét a karját

-Háát. Ma nem igazán jó - vakartam a fejem
-Miért? Mi jobb dolgod van? - faggatott
-Tudod. Kipakolás, köszönés a családnak, beszámoló, duli Zitára a szobámban..
-Mi? Miért?
-Mert.. mindegy
-Nem! Azt hittem legjobb barátnők vagytok.. vagy mi..
-Igen, de..
-De? - nézett rám gyönyörű zöld szemeivel

-Szóval.. Nagyon könnyen belement abba, hogy nála aludj - hajtottam le a fejem, de szerintem el is pirultam. Jaj.
-Réka - fogta meg az állam, mire felemeltem a fejem. Láttam rajta, hogy mosolyog - nyugi, megbeszéltem vele, hogy nála alszok. Tudtam, hogy nem fogsz belemenni. Kellett egy szállás. Szóval akkor ma este 7-kor nálad leszek. Vegyél fel valami szexit - mondta, majd bement
Még egy darabig ácsorogtam ott az utcán, majd feleszméltem és elindultam haza. Folyton Harry perverz hangja játszódott le újra és újra a fejemben:
Vegyél fel valami szexit
Csodás. Nem akartam felvenni semmit, és nem akartam elmenni sehova. Főleg nem Harryvel. Még mindig ott vannak a fejemben a buliban történtek. Nem akarom, hogy mégegyszer leitasson..
*Zita szemszöge*
Köszöntem anyuéknak és gyorsan beszámoltam a hetemről, ami nagyon tettszett.
-Látom nagyon jól érezted magad - mosolygott anyu
-Igen.. Megyek és megágyazok Harrynek - majd sarkon fordultam. Még hallottam, hogy motyog valamit, de nem igazán értettem, hogy mit.
Felmentem a vendégszobába és előszedtem a paplant. Amikor az ablak felé néztem, megakadt a szemem Rékán és Harryn. Beszélgettek, és Réka elpirult. Majd Harry sarkon fordult és megnyalta a száját. Wow. Mit mondhatott.. Még nézem egy darabig az ott ácsorgó barátnőmet (tényleg vagy 3 percig egy helyben állt és bámult bambán előre), amikor valaki benyitott az ajtón. Gyorsan megfordultam.
-Mi van? - kérdezte
-S-semmi, csak megilyesztettél.
-Úúú - utánozta a szellemeket, miközben olyan izét csinált az ujjával.. mint a varázslók.. vagy mint Hókuszpók.. elég vicces volt.
-Ha-ha. Kész. - mutattam az ágyára
-Köszi - huppant le - van angol adó? - kapcsolta be a TV-t.
-Igen, a zene csatornák, meg az HBO.. - körülbelül egy percig álltam némán az ágy mellett. Néztem Harryt.
-Öhm.. Mi van? - nézett rám a szeme sarkából
-Igazából.. azon töprengek, vajon mit tudtál mondani Rékának, amitől elpirult.. Soha senkinek nem pirul el - gondolkoztam hangosan
-Az maradjon ránk - mosolygott.. olyan Harrysen
-Értem
-Legyen elég annyi, hogy 7-kor megyek érte. Apropó.. hol is lakik?
-A mellettünk lévő utca, nagy fehér ház.. 69-es szám
-Jaj tényleg. Ezt hogy felejthettem el..
-Hát igen - mosolyogtam - Akkor jó készülődést - mentem ki a szobából
-Kösz - hallottam nagyon halkan
*Réka szemszöge*
-Na milyen volt? - futott hozzám Gréta, kisebbik tesóm, majd átölelt - nagyon hiányoztál
-Te is - nevettem - nagyon jó volt, bár.. nem. Nagyon jó volt
-Gyere! Nézd mit kaptam! - mutatott fel egy 1D-s karkötőt
-Csodás - forgattam a szemeimet
-Most mi van? Tök szupii - majd befutott a szobájába
Beszámoltam apáéknak nem annyira részletesen a történteket Londonban, majd bejelentettem, hogy 3 óra múlva el kell mennem
-De hát miért? - nézett rám apa
-Hát izé.. - néztem anyára, aki bólintott egyet, majd felfutottam a szobámba, de még hallottam, hogy anya Harryről áradozik.
Felvettem a virágos szoknyámat, meg egy lila toppot. Még pár karkötőt. Gyorsan megcsináltam a sminkem, és még felmentem facebookra meg twitterre.
Király. Harry kiírta, hogy, idézem: "Ma elmegyek a világ legszexibb csajával randizni. Ezt neked Tay tay". Pff. Tehát neki ennyi? Hogy lekörözzem Taylort?! Annyira lesokkolt amit láttam, hogy arra lettem figyelmes, hogy résnyire nyitódik az ajtóm, majd csak utána kopognak
-Igen?
-Figyi Réka Kész vagy? - haottam Harry reedtes hangját
-Öhm.. igen. Bejöhetsz.
-Szép szoba - nézett körül a one direction plakátos szobámon - ez a kedvencem - emelt fel egy Harrys párnát
-Körülnézelődted magad?
-Nem - majd tovább forgolódott a szobámban - nagyon csini vagy, de vehettél volna fel egy kicsit rövidebb szoknyát is - kacsintott
-Nem, szerintem így pont jó - kötözködtem
-Oké, akkor menjünk
Lefele menet felvettem a barna szandálom, meg a barna bőrdzsekim, majd elindultunk
-És? Hova megyünk? Egyáltalán tudod, hogy merre megyünk?
-Persze - vigyorgott
Egy órán keresztül sétálgattunk, majd megáltunk egy pizzéria előtt.
-Itt vagyunk - mutatott az épületre
-De Harry. Ez kábé.. öhm.. négy lépésnyire van a házunktól..
-Igen, de gondoltam előtte elmehetnénk sétálni egy kicsit. Így megtudtam rólad egy csomó mindent, és te is rólam
-Igen, kösz a sétát, de éhenhalok. Bemegyünk még ma? - dideregtem
-Ne mondd már, hogy még így is fázol -nevetett, mivel útközben rámadta dzsekijét
-De - mondtam
-Csak utánad - nyitotta ki az ajtót
Rendeltünk egy jó nagy adag pizzát, majd szépen lassan meg is ettük. Közben megtudtam, hogy az első szava a "macska" volt. De cuki. Aztán, hogy nagyon (nagyon) szeret meztelenül lenni. Oké. Itt elkönyveltem, hogy nem fog nálam aludni. Soha. Aztán ott elemzte a fa asztelt, aminél ültünk. Állítólag Zayn utálja őket. Igen. Értelmes témáról beszélgettünk kábé 13 percen keresztül. Olyan 9 körül lehetett, amikor kisétáltunk az utcára. A hűvös nyári esti szél megfújt egy kicsit, mire Harry rögtön a hátamra rakta a dzsekijét
-Kösz
-Nincs mit - mosolygott
-De nem kellett volna. Ott a házunk - mutattam a 3 lépésnyire levő ház felé
-Nem akarom, hogy megfázz
Haza sétáltunk, majd mielőtt bementem volna megcsókolt.
-Jó éjt - majd elment
-Neked is - mondtam, de szerintem csak magamnak, mert elég halk voltam. Nem jött ki egy szó sem a számon.
Felmentem a szobábma, átvettem a pizsim és már aludtam is.
*Zita szemszöge*
Mikor Harry elment kaptam egy üzenetet. Niall volt. Tényleg.. ő még nem is tudja, hogy haza jöttünk. El sem köszöntem tőle. Most tűnt fel, hogy mennyire hiányzik a sok poén, a percenkét való kajahordás, a szobája, és persze ő. Jó ez kicsit drámai lett, de ez van.
Szegény annyira aranyos volt. Teljesen ki volt borulva, hogy hol a francban vagyunk, meg hogy miért nem szóltunk. Vagy 1000-szer bocsánatot kértem tőle, aztán azt mondta, hogy még látni fogom. Persze, hogy látni fogom. A TV-ben. Meg a neten. Mindegy.
Lementem filmet nézni a hugommal, Amandával. Olyan 9 körül vissza jött Harry, majd lehuppant mellém.
-Na? Milyen volt? - kíváncsiskodtam
-Ezt nem a barátnődtől kéne megkérdezned? - nevetett
-Jelen pillanatban te ülsz mellettem, szóval tálalj. - parancsoltam rá, mire ismét felnevetett
-Oké. Szóval. Röviden.. szép szoba, párna, szexi ruha..
-Hó-hó - állítottam le - ennél azért részletesebben, ha lehetne
-Mér? Arra ott van Réka.. - majd folytatta - séta, dzseki, pizza, csók
-Mi?
-Jól hallottad - vigyorgott - tök romantikus volt az egész meg minden. Aztán visszajöttem
-Értem. Azt hiszem tényleg Rékával kéne erről beszélnem - majd felviharoztam a szobámba
Hajnalig Harryről áradozott, mert hogy ő ilyen meg olyan romantikus pasi, nekem meg már teljesen elegem lett belőle. Kérdezősködött, hogy most mit csinál.. Most komolyan. Honnan tudjam? Nem látok át a falamon.. Habár.. Kiskoromban véletlen lyukat fúrtam a falba, és mindig azt játszottam, hogy az a távcső, Amandának meg el kellett bújnia úgy, hogy észre vegyem.. Szóval feltápászkodtam az ágyról és belelestem a lyukba. Bár inkább ne tettem volna. Harryn nem igazán volt.. semmilyen ruha. Ott feküdt az ágyon és nézte a TV-t. Pucéran. Nálunk. Rögtön el is húzódtam a lyuktól, és sokkolt állapotban visszafeküdtem az ágyra.
-Na? Mit csinál? - nézett a kamerába Réka
-Nem akarom elmondani - nevettem kínosan
-Miért? - lepődött meg - masztrubál?
-Mi? Neem! - röhögtem fel - csak majdnem
-Heh?
-Hát.. meztelenül fekszik az ágyban. Még jó, hogy hason, így legalább csak a seggét láttam - nevettem
-Hé! Te nem láthatod őt előbb ruha nélkül mint én!
-Nem én akartam! Te idegesítettél, hogy jajj az én kis Harrycském vajon mit csinálhat most.. és most? Szóval ez a te hibád!
-Na jó. A lényeg, hogy nem láttad. Majd holnap találkozunk.
-Oké. Szia.
-Szia - és kinyomta
Valaki kopogott az ajtómon. Ránéztem az órámra, ami hajnali 3-at mutatott. Lehet, hogy túl hangos voltam és most anyu le akar szidni? vagy mi?
-Igen?
-Bejöhetek? - ez nem anyu hangja volt. Hanem Harryé.
-Persze - majd felültem az ágyamra - csüccs - mutattam az üres helyre mellettem. Szerencsémre fel volt öltözve
-Öhm.. én csak hallottam, hogy nevetsz ésondoltam átjövök, hogy nekem is jobb kedvem legyen
-Már lekésted - mosolyogtam - Rékával beszéltünk ki
-Igeen? És mit mondott?
-Csupa jót. Tényleg. Totál beléd van zúgva meg minden.
-Király - mosolygott, majd kiment. Még elhadart egy jóéjtet, de nem igazán érthetően.
*Niall szemszöge*
Nem akartam, hogy úgy menjenek el, hogy nem is köszöntek. Otthon aztán átbeszéltünk mindent a lányokkal kapcsolatban. A srácok is bele egyeztek, hogy gyakrabban jöhetnének hozzánk. Ennek nagyon örültem. Harryvel azóta sem tudtunk kommunikálni. Nem veszi fel a telefont. Hál' Istennek Zita mondta, hogy ott van náluk, meg hogy minden rendben. Annyira anyaros volt, ahogy vagy 1000-szer bocsánatot kért, de hát ha köszönés nélkül elmegy, akkor jogos, hogy mérges vagyok rá.
Másnap felültünk a repülőre a sráccokkal és elindultunk a Zita által megadott városba és utcába. Olyan izgi ez a titkolózás. És még ő sem sejt semmit. Pedig amióta eszméletlenül feküdt a vendégszobánk ágyában, azóta várjuk ezt a pillanatot. Június 9.-ét. Igazából Harry találta ki ezt erre a dátumra, mert június a 6. hónap. Így jön össze a 69. Már annyira várom az arcukat, mikor megtudják! Ez izgi lesz.
11. fejezet: Egy izgalmas nap
2013.03.11 14:53*Réka szemszöge*
Álmosan ébredtem, de feltünően boldog voltam. Lehet, hogy engednem kéne Harrynek és járni vele? De akkor én lennék a 2123. csaja és nem akarom, hogy úgy végezzem, mint a többiek.
-Jó reggelt! Nagyon boldog vagy.. Mi történt tegnap? - tolta elém anya a müzlimet
-Jó reggelt. Semmi
-Aha, értem - persze, hogy nem hitte el.
-Na jó. De csak annyi volt, hogy beszélgettünk, meg vacsiztunk. Ennyi. Tényleg
-Jó oké. Értem. - mentegetőzött
A reggelem elég jól telt. Harry csak 3-szor hívott, hogy hogy aludtam
-De mondom, hogy istenien aludtam, és nem, nem aludhatsz ma nálunk - mondtam a telómba
-De Zitáék elmennek valahova én meg nem akarok egyedül itt maradni. Nem leszek rossz. Vagy mégis?
-Nem! Mondom. Itt nem aludhatsz, nincs hely.
-Okéé. Akkor maradok.
-Figyu Harry. Fogsz még hívni, vagy nyugodtan felöltözhetek?
-Biztos foglak.
-Ahj. Mikor hagysz már békén? - nevettem
-Amint a barátnőm leszel
-Nem. Akkor sem hagynál, mert minden percben velem lennél
-Azért nem mindig, de a lehető legtöbbet. Igen.
-Harry.
-Jó oké. Akkor pár perc és ott vagyok - majd letette
Csodás. Fel sem bírtam még öltözni. Miért nem hagy békén végre? De asszem szeretem, csak ne nyomulna ennyire. Mindegy..
Gyorsan magamra keptam valamit, majd megcsörrent a telefonom. Máris itt van? Végülis nem lakok messze Zitáéktól.
-Igen?
-Szia Réka! Kelly vagyok.
-Szia - mosolyogtam a telómba
-Szóval.. most rá érsz?
-Pont most?
-Hát. Épp van egy kis szabadidőm, gondoltam elmehetnénk vásárolgatni meg ilyesmi. Megismerhetnénk jobban egymást, tudod..
-Igen, jól hangzik, de sajnos Harrynek már wligérkeztem. Vagyis ő mondta, hogy jön..
-Mármint az a Harry? - hihetetlenkedett
-Igen. És már itt is van.
-Oh. Oké, akkor jó szórakozást.
-Várj. Mi lenne, ha holnap mennénk?
-Oké - majd lerakta
Harryvel egyébként semmi nem volt. Megnéztük az éhezők viadalát, ettünk pop cornt, ittunk colat, beszélgettünk. Egyre jobban megkedvelem. Teljesen más, mint amilyennek a netről ismertem.
-Hány randira kell még elhívnalak, hogy igent mondj?
-Háát..
-Nemár Réka. Légyszi legyél a barátnőm - nézett rám
-Harry tudod.. én kedvellek, meg minden, de..
-De már rengeteg csajom volt, és nem tudod, hogy bízhatnál meg bennem. - hajtotta le a fejét
-Igen.
-De te más vagy.
-Taylorra is ezt mondtad..
-Nem. Taylorral csak azért voltam, hogy tudjon írni egy hülye számot, mert kezd leégni. Csak én voltam hajlandó elfogadni az ideiglenes barát szerepét.
-Komolyan? - meredtem rá
-Igen - mosolygott - szóval Réka. Lennél a barátnőm?
-Igen.
-Mi? Ez most komoly?
-Igen - mosolyogtam
-Úristen nagyon boldog vagyok. - ölelt át
-Én is -öleltem vissza
Hát kábé ennyi történt délelőtt. Egymás mellett feküdtünk az ágyamon, és néztük a szerelmes filmeket. Ő átölelt, én meg hozzá bújtam. Tök romantikus volt. Azt hiszem szerelmes vagyok.
*Zita szemszöge*
Hugom sikítozó hangjára keltem. Mit mondjak, nem volt valami felemelő.
-ZITAAAAA - ugrált rajtam
-Mi van? - szedtem le magamról
-ITT VANNAAAAAAK - sikítozott még mindig
-De kik? - értetlenkedtem
-HÁT ŐŐŐŐK!! - mutatott a falomon függő poszter felé.
-A one direction?
-IGEEN
-NE KIABÁLJ MÁR - förmedtem rá
-Oké bocsi. Már egy órája lennt vannak a konyhában és beszélgetnek anyuval.
-Mi? És Harry tudja?
-Nem tudom. Még hajnalban elment.
-Király.
Ekkor valaki kopogott az ajtómon.
-Szia Zita bejöhetünk? - hallottam Niall hangját
-NEM! - kiabáltam ki
-MI? MIért?
-Met most keltem, és szörnyen nézek ki és pizsiben vagyok, és.. - ekkor az én kis aranyos hugicám kitárta az ajtómat. De szeretem.
-Nem is nézel ki szörnyen - mondta Lou
-Öhm.. hát kösz. Te meg kihúzhatsz - szóltam rá Amandára
-Okéé
-Aranyos hugid van - mosolygott Zayn
-Igen. Egyébként miért is vagytok itt? - mire lelmesélték az egész sztorit. Mindig is erre a pillanatra vártam. Végre bosszút állhatok Rékán. Ezazz.-Alig várom azt a meglapődött arcát - nevettem
-Igen, mi is - mondta Lou
-Akkor mire vártok még? Készülődjünk.
-De ugye tudod, hogy nem vehet észre - nézett rám Niall


-Majd ő szól, ha akar. Ugye nem akarod, hogy elengedjelek? - nézett rám boci szemekkel
-Hát kicsit erős a szorításod - nevettem
-Ohh bocsi - majd elengedett
Otthon megnéztük a Taken-t, majd a srácok elmentek a hotelbe. Már elég késő volt, szóval Harry és Réka is elhagyták a házunkat.
-LOUIIII - szaladt hozzá Amanda (most érkezett meg balettről).
-Szia - mosolygott Louis kedvesen, bár azt sem tudta, hogy ki ez a csaj
-Ő a húgom, Amanda - mutattam be neki
-Louii - hát igen. Kábé ennyit tud angolul.
Még elbeszélgettünk egy kicsit ilyen értelmesen, majd megmutattam BooBearnek a szobáját.
-Hát, már nem láttszik, de ha egy kicsit hamarabb jösz, akkor ránézésre rávágod, hogy Harry aludt itt - nevettem
-Gondoltam - vigyorgott
-Akkor.. Jó éjt. - integettem, majd kimentem a szobából
-Neked is - hallottam
Átmentem a szobámba és már aludtam is.
*Réka szemszöge*
Ez a mai nap egyszeűen eszméletlen volt. Itt van a városunkban a kedvenc bandám, akik ma megvicceltek, és ha ez még nem lenne lég, Harry barátnője is vagyok. Egyszerűen nem tudom leírni mit érzek.
A film után hazaindultunk, de a parkban kötöttünk ki. Olyan romantikus volt a kis tavacska feletti hídon állni. Párszor megcsókolt, beszélgettünk, majd haza mentünk.
-Szerintem ez egy rossz ötlet - nevettem
-Miért?
-Mert még csak ma óta járunk..
-És?
-Mindegy. Oké, ahogy ismerlek nem igazán tudlak lekoptatni, szóval most elmegyek fürdeni, aztán alszunk
-Fürödhetnénk egy..
-Azt felejtsd el - majd bementen a fürdőbe
Mikor végeztem, Harry egy szál alsóban állt előttem.
-Öhm.. te nem akarod felvenni a pizsid? - néztem végig izmos felsőtestén
-Nem, én így alszom..
-Okéé - odamentem az ágyamhoz, majd beledőltem.
Harry befeküdt mellém, átölelt, adott egy puszit az arcomra, majd elaludtam..
12. fejezet: A buli
2013.03.18 16:27*Zita szemszöge*
Reggel álmosan keltem, karikás szemekkel. Csodás.
Lezuhanyoztam, majd felöltöztem. Lementem a konyhába, hogy készítsek egy kis reggelit.
-Miért 5-öt csináltál? - kérdezte tőlem meglepődötten anyu
-Hát. Izé. Louis is itt van. Nem?
-Nem. Este haza kellett menniük. Nem mondta?
-Nem. - tökre meglepődtem. Miért nem szólt?
Reggeli után felmentem a szobámba és körülnéztem, hogy hagyott-e valami kis üzenetet. De nem. Felnyitottam a laptopom és láttam, hogy twitterre kiírták a srácok: "Egy jó délután jó társaságban". Tuti. Jó társaság vagyunk. De hova a francba tűntek? Tényleg haza kellett volna menniük? És anya honnan tudja?
-Szia - nyílt fel egy ablak a facebook-omon.
-Szia Réka :)
-Figyu?! Hova tűntek a srácok?
-Nem tudom. Anya azt mondta, hogy este el kellett menniük, de akkor miért nem szóltak?
-Várj. Találtam egy papírt. pill
-ok
-Azt írja, idézem: "Szia Réka. Nagyon jó volt melletted aludni, majd megismételjük, de tudod az van, hogy mi ide szöktünk, és Paulnak csak most tűnt fel, szóval haza kell húznunk. Sajnálom, hogy nem tudtam személyesen elköszönni, de olyan cukin horkoltál :D. Puszi Harry"
-Wow.
-Ja
-Na.. URAMISTEN
-Mivan Zita?
-Niall..
-Mi van vele?
-Jár.. valakivel
-óóó
Leléptem face-ről. Nem bírtam ki. Bőgtem az ágyamon. Sokat.
13. fejezet: Nyaralás Franciaországban 1.
2013.04.05 15:10*Zita szemszöge*
Reggel kisírt szemekkel és álmosan ébredtem. Nagyon rossz volt azzal a tudattal élni, hogy akit szeretek, annak van egy barátnője. Persze ez természetes, hiszen Niall egy énekes, sőt az egyik leghíresebb pasi a világon.
A fürdőszobába vezető úton csak háromszor vertem be magam a falba, ajtóba, egyéb tényezőbe. Miután lefürödtem sokkal frissebbnek éreztem magam. Lefele menet már nem mentem neki semminek (pedig általában előfordul).
-Szia kicsim! - nyomott egy puszit anya az arcomra
-Jó reggelt - ásítottam - miért vagy ilyen feltűnően boldog?
-Nem szabad? - vigyorgott még mindig. Félelmetes. Ilyen boldognak kábé az esküvői videókon láttam utoljára..
-De - vontam vállat - akkor? elmondanád?
-Ja igen - nevetett - képzeld! Apád kitalálta, hogy elvisz egy hétre Hawaiira - tapsikolt örömében
-Ez tök jó - mosolyogtam - mikor indultok?
-Holnap
-És miért nem szóltál hamarabb?
-Most tudtam meg
-Akkor gondolom nekem kell majd vigyázni Amandára..
-Arról ne is álmodj, hogy egyedül itt hagyunk titeket
-Jajj anya. Már 16 vagyok. Nem kell bébicsősz, tudok vigyázni magamra.
-Nem, nem hívunk senkit ide. Úgy döntöttünk, hogy addig elviszünk a nagyihoz a farmra. Úgyis régen látogattátok meg. Biztos örülni fog.
-Király. Minden vágyam egy hetet eltölteni a latyakban disznók között.
-Ne mondd ezt! Amúgyis azalatt a 3 év alatt lett neki pár lova és egy nagyon aranyos kutyája.
-Még jobb - forgattam szemeimet - És Réka nem jöhetne velünk?
-Nem! Ezt most fogd fel úgy, hogy a hugoddal, a nagyival és Scottal eltölthetsz egy hetet. Hidd el jót fog tenni.
Scott a mamám új pasija. Igazából a papa halála után ki se moccant az óriási házából. Aztán amikor Scott kivitte neki a megrendelt TV-t (mivel futár), a nagyi rögtön szerelmes lett belé. Azt mondta nem érzett ilyet a papa óta.
Semmi kedvem nem volt kimeni Franciaországba hozzájuk. Persze, ha valaki meghallja ennek az országnak a nevét, rögtön Párizs, meg az Eiffel-torony ugrik be neki. Vannak, akik el sem tudják képzelni, hogy van élet Párizson kívül. Hogy az milyen gyönyörű, Franciaország ez, Franciaország az, csak egyszer jönnének velünk a nyagyi farmjára, a kis faluba ahol lakik, és a kábé 10 őket körülvevő városba. Minden csupa kosz és latyak. Az oké, hogy Párizst rendszeresen tisztítják, de azon a városon kívüli falvakba túrista még nem járt. Az lerombolná az illúzióját.
-Biztos - majd felszaladtam a szobámba
Felmentem Twitterre, Face-re, Skype-ra, de sehol senki. Hát persze, miért is lógnának nyáron a közösségi oldalakon. Végülis, tök egyértelmű. Mindenki nyaral, strandol, jól érzi magát, nekem meg el kell mennem itt a nyár közepén egy klíma nélküli lepukkant farmra a nagyimhoz. Csodás.
Egyszercsak felvillant egy ablak. Loui írt rám Twitteren.
-Szia! Mizu?
-Szia :) Végre valaki
-Haha én se leszek sokáig csak felnéztem. A srácokkal házibulit tartunk :D
-Tehát rajtam kívül mindenki bulizni fog, gondolom meghívtátok a fél világot
-Nem :) ez csak egy ilyen 5-en és a barátnőink party lesz. Miért nem mész el valahova?
-Először is, mert semmi kedvem, másodszor, tehát ott lesz Niall barátnője is..
-Mi? Milyen barátnője?
-Hát azt olvastam, hogy egy interjúban azt mondta "Victoria egy teljesen normális lány, nagyon szeretem, bár elég ritkán találkozunk. Ő tanul, és pedig koncertezek"
-Ja, az még régen volt :) MI van? Tetszik a kis ír fiú?
-És ha igen?
-Jó választás
-xdd
-Viszont azt nyilatkozta valamelyik nap, hogy egyelőre nem akar barátnőt, vagy ha mégis lesz, akkor csak is ír származásúval fog járni.
-Mennyibe kerül egy állampolgárság?
-:DD Nem ér meg annyit egyik srác sem
-Akkor lemondok róla
-Figyu, szívesen lelkiznék veled, de megjöttek a csajok
-Ohh. Oké szia, érezzétek jól magatokat
-Köszi, szia
Lecsuktam a laptopom, majd elővettem a polcom legtetejéről a bőröndömet. Kinyitottam a szekrényem ajtaját és vagy fél órán keresztül csak néztem és néztem. Mit vegyek föl egy farmon? Nincs semmi "farmos cuccom".
Leszaladtam a pincébe. Ide nem gyakran járok, mert félelmetes egy hely. A lámpa nem igazán működik, szóval zseblámpával néztem körbe. Egyszercsak egy bagy pókkal találtam magam szembe. Szerintem még életembe nem sikítottam akkorát, mint akkor, lennt, a hangszigetelt pincében. A szívpulzusom felugrott 13423425-re, majd fél perc kihagyás után folytattam amiért lejöttem. Mikor megtaláltam a gumicsizmámat (és persze Amandáét is, nehogy kétszer kellene lejönnöm), sprintelve futottam fel a lépcsőkön.
-Mi volt ez? - nézett rám anya
-Egy p-p-p-p-p-p-p..
-Pók?
-Ne mondd ki mégegyszer! - tettem kezem szívem fölé - Megyek és bepakolok holnapra
-Rendben
Fennt alaposan becsomagoltam a gumicsizmám, nehogy koszos legyen belülről a bőröndöm (nem vagyok tisztaság mániás, de azért mégis). Kivettem a szekrényemből pár nyári ruhát, de raktam be meleget is. Persze nem ilyen miniszoknyákat, meg "kinnt a csöcsöd" pólókat, hanem rövid gatyákat, kockás inget, meg ilyeneket. Amikor dugig pakoltam a bőröndöt ruhákkal és egyéb fontos dolgokkal, amik nélkül nem tudnék élni (telefon töltő, laptop, körömlakkok, sminkcucc, a naplóm, a srácokról pár fénykép, amit ezalatt a 2 nap alatt készítettem, és persze a londoni utazásunk képeit is beraktam), felhívtam Rékát, majd elmeséltem neki mindent.
-De gáz.. Mármint az, hogy Niall csak ír származású csajokkal akar randizni. Így esélyt sem a d a többi lánynak. A heted meg biztos jó lesz. Az a lényeg, hogy fogd fel úgy az egészet, mintha cserediák lennél. Biztos izgi lesz a farmon.
-Inkább menj el te. Semmi kedvem dagonyázni
-Lehet, hogy nem is lesz sár
-Álmodozzál még. Na szia
-Szia
Lefeküdtem az ágyamra és egy kicsit el is aludtam. Már délután 4 volt, amikor felébredtem.
Átmentem Amandához, hogy segítsek neki bepakolni a cuccait. A szobája üres volt, csak egy megpakolt bőrönd volt az ágyán.
Lementem a konyhába.
-Jó reggelt Zita, vagy inkább jó délutánt? - nevetett édesen hugom
-Igen? Na gyere csak ide - jól megcsikiztem mire elszaladt. Nem hagyahattam ki ezt az alkalmat. Fogócskáztunk. Oviba játszottam utoljára ilyet, de most még annál jobban élveztem.
-Hát ti meg mit csináltok? - nyitott be apu
-Zita nem tud elkapni - kiabálta Amanda
-Dehogynem - majd utána rohantam a nappaliba
Hamar el is kaptam, majd kimentem bepótolni az ebédemet. A délután többi része elég gyorsan eltelt. Csak Niallre, és a bulira tudtam gondolni. Elakartam felejteni, nem akartam már őt, mert tudtam, hogy sosem jönne össze köztünk semmi.
Este fogat mostam, majd betettem a bőröndömbe. Lefekvés előtt még 1256315334-jére megnéztem az 1D3D-t, majd egy fülhallgatóval a fülemben és Rihanna-Unfaithful számával elaludtam.
Reggel Amanda ugrált az ágyamon.
-Siess! Nem soká indulunk - majd kifutott
Annyira boldog vagyok, hogy el kell mennem, tényleg. Inkább lennék egy hétig a szemetesben. Mindegy.
Felöltöztem, megcsináltam a sminkem, kifestettem a körmöm,
majd levittem a cuccaimat a nappaliba.
Egy hosszú út után megérkeztünk a reptérre.
-Gyere ide! Ahj, nagyon nagyon nagyon fogtok hiányozni - ölelt át anya - érezzétek jól magatokat a nagyinál. Amanda, ne készítsd ki ezt a kutyát is.
Hát igen. Jó pár évvel ezelőtt, amikor Amanda még kicsi volt, meglátogattuk a nagyit. Hugom akkor látott először kutyát. Azt hitte olyan mint a plüss, ezért szorongatta, néha kővel dobálta. Sajnáltam szegény kutyit, de elég strapa bíró volt. Csak 2 héttel utána döglött meg. Szegény nagyi sírt egy sort a telefonba. A mostani kutyát Scottól kapta. Egy berni pásztor. A kedvenc kutyafajtám.
-Okééé
Elköszöntünk még aputól is, bár vele valahogy könyebben ment. Pacsi, aztán csövi. Apa nem az az érzelgős tipus, ezért is nem értettem, hogy hogy jutott eszébe elvinni anyut. És hogy pont Hawaiira. Ők tudják.
A repülőút nagyon hosszú és fárasztó volt. Amikor megérkeztünk Franciaországba, egy taxi várt ránk, ami elvitt minket az isten tudja hova. A lényeg, hogy egy nagy darab ház előtt álltunk, ami a nagyi nevén volt.
-JUJJ DE ULTRACUKI ÉS URAMISTEN - sikongatott Amanda meglátva a kiskutyust
Tényleg nagyon aranyos volt, legszívesebben megzabáltam volna. Bementünk az udvarra. Hát mit mondjak, nem erre számítottam. Minden olyan tiszta volt. Lekövezett út, istállók, minden a helyén.
Madarak csiripelése, lovak nyihogása. Nem is voltak disznók, kacsák meg ilyenek. Átnéztem a szomszédba. Ocsmány vakolatlan ház, sár mindenhol.
-Sziasztok drágáim - jött ki nagyi, majd megölelt minket
-Szia - mosolyogtam - hiányoztál
-Jajj, nem is tudjátok, hogy ti mennyire hiányoztatok nekem - nevetett - és? van már valami fiú? - nézett rám
-Nem, nincs - mosolyogtam
-Óóó. Nagy kár. Egy ilyen gyönyörű kislánynak, mint neked már kéne lennie. Hidd el, nincs csodásabb annál, mint amiikor azzal vagy, akit szeretsz.
-Igen, tudom nagyi, téged is szeretlek, és Amandát is
-Nem úgy gondoltam. Na gyertek, körbevezetlek titeket.
Elképesztő, hogy mennyire más, mint amire számítottam. A hát hatalmas és gyönyörű. Sok nyuszi, tehén, 4 ló, tyúkok, Berni, a kutyus és persze Scott. Egyáltalán nem így képzeltem el az öreget. Ő egy néger pasi, elég magas, de a nagyinak való. Látom rajta, hogy teljes szívéből szereti, és mindig megvédi.
Épp fennt neteztem a szobámban, amikor felszólt a nagyi, hogy menjek ki és szedjem össze a tojásokat.
Nem igazán vagyok ilyen tojásszedő szakértő, szóval eleinte tiltaloztam, majd amikor a kezembe nyomott egy vödröt, hogy töltsem meg tojásokkal, nem volt más választásom. Amikor kimentem, láttam Amandát, aki kergetőzik a kutyussal. Egyszerűen muszáj volt mosolyognom. Annyira aranyosak.
Bementem a tyúkokhoz.
-Nyugi pipik, csak elviszem a tojásokat - osontam be közéjük
Mikor megtelt a vödör, a zsebeimbe is dugdostam párat. Ekkor elkezdtek kergetni a tyútyok. Én meg ott sikítoztam, mint egy hülye gyerek. Épp futottam volna ki, amikor megbotlottam valamiben és elestem. Mondanom sem kell, a tojások összetörtek, a zsebeim összeragadtak, csupa ragacsos lette, a tyúkok meg rám szálltak, szóval rám ragadtak a tolljaik is.
Amikor végre kiszabadultam, egy nagyon helyes sráccal találtam magam szembe, aki szakadt a röhögéstől.
-Haha, tényleg nagyon vicces - mondtam, már angolul
-H-hidd el, ahogy k-kinézel - egyszerűen nem tudta abbahagyni
-Akkor inkább bemegyek és lefürfök
-V-várj! Na, komoly leszek. - ekkor elnevette magát - nem, nem tudok. - és folytatódott, mire ott hagytam
Gyorsan felszaladtam a fürdőbe és bezárkóztam. Alaposan lemostam magam, majd átöltöztem.
-Hol van a mosógép? futottam le a nagyimhoz
-Milyen mosógép?
-Azt ne mondd, hogy nincs.. akkor hogy mossam ki a ruháimat?
-Jaa, hogy az.. Menj ki itt egyenesen, kerüld meg az istállót, majd ott lesz
-Okéé - nem igazán értettem, hogy miért kellett ilyen messze rakni, de hát, ha nekik így jó..
Követtem mamám utasításait, de nem találtam semmi mosógépszerűt sem. Csak egy kút volt előttem. Na ne. Itt szokták mosni a ruháikat?
Felhúztam a vödröt az üregből, majd mosni kezdtem. Mikor befejztem, és mentem vissza a házba, nekimentem annak a helyes srácnak, akivel még a tyúkos esetnél találkoztam.
-Ohh bocsi - mentegetőztem
-Semmi baj, látom átöltöztél - mért végig
-Igen - mosolyogtam
-Akarsz segíteni? Le kell pucolnom a lovakat
-Perzse, csak ezt beviszem - emeltem vel a vízben tocsogó cuccaimat
-Ja jó - nevetett
Befutottam, kiteregettem a ruháimat, majd visszamentem az istállóba
-Megvagyok!
-Oké, egyébként Pierre vagyok.
-Én Zita. Örülök, hogy megismertelek Pierre
-Én is - mosolygott - szeretsz lovagolni?
-Még életembe nem lovagoltam..
-Nem?
-Nem - nevettem
-Akkor majd én megtanítalak. Hidd el nagyon jó ülni a lovon.
-Ahha, oké, és amúgy te itt..
-A mamád felfogadott, hogy én csináljam meg a lovakat, meg mindent a farm körül
-Ohh. Király - vigyorogtam.
-Hány éves vagy Zita?
-16 te?
-Én 18.
-Szóval akkor ezt így kell? - kezdtem el simogatni a pacit a kefével
-Nem! Nyomd rá erősebben - nevetett
-Oké.. így?
-Igen
Egy óra alatt lesikáltuk az összes lovat, majd elköszöntem tőle. Felmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépem.
-Szia :) - írt twitteren Louis - jó hírem van
-Szia, nekem is
-Kezd te
-Oké, szóval túl tettem magam Niallen, találkoztam egy ultra cuki sráccal itt Franciaországban és most tök boldog vagyok
-Ohh..
-Mivan?
-Semmi, csak, szóval, ma kérdezgettük Niallt rólad és azt mondta, hogy bejösz neki
-Mi?
-Harry elmondta a többieknek, akik rögtön melléd álltak és lebeszélték Niallt erről az ír lányos hülyeségről, Niall meg bevallotta, hogy tettszel neki
-Hát ez k*rva jó, hogy most tudom meg
-De mi az, hogy Franciaországban vagy? Hogy kerültél oda?
-Ez egy elég hosszú sztori, a lényeg, hogy a mamám itt lakik
-És? Helyesebb a srác Niallnél?
-Hááát
-Tehát akkor már tuti nincs esélye nálad?
-Igazából, a szívem legmélyén még mindig őt szeretem szerintem, de ez bonyolult. Mad meglátjuk.
-Ok.
-Na megyek aludni, szia
-Szia
Nagyon elfáradtam ebben a hosszú napban, szóval lefürödtem, (szerintem el is használtam a sz összes meleg vizet) majd befeküdtem egy kicsit Amanda mellé.
Amikor elaludt, átmentem a szobámba és mély álomba ,erültem.
Természetesen Niallel és Pierrel álmodtam...
14. fejezet: Nyaralás Franciaországban 2.
2013.04.06 13:37Kakas kukorékolásra ébredtem. Amikor kinéztem, még sötét volt. Egy pillantást vetettem a mobilomra, ami 6:00-t (!!!) mutatott. Még életembe nem keltem fel hatkor. Éhes voltam a tegnapi kihagyott vacsi miatt, szóval lementem az ebédlőbe. Már mindenki fennt volt, Scott a munkába, a nyagyi meg beszélgetett Amandával. Amikor megláttam, nem hittem a szememnek. Valami farmer öltözék volt rajta, a haja 2 fonatban pihent vállán. Ami mindig kis tütükben és koronákban táncikolt otthon, volt, hogy még a suliba is abban ment.
-Nézd Zita! - fordult meg párszor, mire a nagyi nevetett
-Nem hiszek a szememnek! Nagyon illik hozzád ez a farmer stílus - kacsintottam - éhen halok. Van valami kaja?
-Scott csinált egy kis tojás rántottát. Hagyma, krumpli, kolbász van benne - mondta nagyi
-Király. Hol van?
-Ott - mutatott a pulton levő ételre
-Nem azt mondtad, hogy egy KICSAIT csinált? Ez vagy 36 tojás
-Nem soká jönnek vendégek. Jobb lenne, ha felöltöznél előtte - nézte a one direction-ös pizsim
-Ohh. Oké. - majd felszaladtam
Tegnap elfelejtettem kipakolni a bőröndből, szóval most megcsináltam. Olyan ruhák voltak benne, amikről én nem is tudtam. Nagyon meglepődtem.
-Szia anya - hívtam fel
-Szia, hogy vagytok? milyen a nagyinál?
-Nagyon jó, de mik ezek a cuccok?
-Én csak bevásároltam egy kicsit neked, remélem tetszik.
-Nagyon királyak. Hol vettél ilyen ruhákat? - emeltem ki a bőröndből egy selyem pulcsit. nagyon tettszett
-Az titok. Most megyünk masszásra lerakom. Szia. Puszilom Amandát - majd letette
Fel sem fogtam, hogy anyu ilyen cuccokat vett nekem. Annyira örültem, hogy gyorsan fel is próbáltam mindet. Pont az én méreteim voltak.
Végül ezt vettem fel:
Amikor leértem, már voltak vagy 8-an az előszobába. MIndenkinek illedelmesen köszöntem, néhányan meg is jegyezték, hogy "milyen aranyos unokája van valakinek". Pár pedofil bácsi még a fenekemet is megfogdosta. Egy óra francia hablaty után elegem lett az egészből és kimentem a lovakhoz.
Befeküdtem Lucy, a vemhes ló mellé, majd elkezdtem simogatni. Párszor megnyalt és hozzám dörgölőzött. Megengedte, hogy meghallgassam és megtapogassam a hasát. Kis paták dudorodtak ki. Annyira aranyos volt. Lucy hátára hajtottam a fejem és úgy simogattam vagy fél órán keresztül.
-Kedvel téged - hallottam Pierre hangját - Most, hogy vemhes, senkit nem enged be hozzá, főleg nem idegeneket
-Ohh - mosolyogtam - én is kedvelem paskoltam meg nyakát - téged sem enged be?
-Engem muszáj, mert különben koszban élne - nevetett



Az ebéd nagyon finom volt, ügyes anyukája van. Mondtam is neki, hogy elmehetne szakácsnak. Válaszul csak rámutatott egy családi fotóra.
-Akkor ki vigyázna a kis lurkókra? - nevetett
Pierrenek van még 3 fiú testvére, mind 4-5 évesek, és van egy velem egykorú lány testvére is. Illetve volt. Pár évvel ezelőtt meghalt egy buszbalesetben. Nem igazán firtattam a sztorit, mert láttam, hogy mindkettőjük kedve rossz lett. A lány gyönyörű volt, talán még nálam is szebb. Sajnálom.
Visszamentünk a farmra, de pechünkre pont akkor távoztak nagyi vendégei, úgyhogy megint meg kellett bírkóznom azzal a ténnyel, hogy 6-7 50 éves tata bámul. Isteni érzés volt, mondhatom.
Elköszöntem Pierretől, mert neki még sok dolga volt kinnt az állatoknál, majd bementem a nagy házba.
Mindenről (illetve majdnem mindenről) beszámoltam Amandának, aki teljesen oda volt, hogy holnap hercegnősdit fogok játszani. Rögtön fel is szaladt és ki is választotta nekem a szettet. Anniyra imádom.
Este 7 körül Scott haza is ért, szóval leültünk négyesben beszélgetni. Scott nagyon vicces és a maga korát figyelembe véve elég jóképű férfi. Nem csodálom, hogy a nagyi rögtön bele szeretett. Elmesélték, hogy hogy jöttek össze, majd az esküvőt tervezgették.
-Nem vagytok egy kicsit öregek ehhez az esküvősdihez? - kérdeztem nevetve
-Kit neveztél öregnek? - viccelődött Scott
-Oké, bocsi, én áldásomat adom rátok - tettem fel kezeimet
-És akkor majd felvehetek egy nagy tütüt!!! - szaladgált körbe-körbe Ami.
-Igen, majd felvehetsz - nevetett nagyi - szaretném, ha ti lennétek a koszorús lányok - nézett rám
-Hát.. nem biztos, hogy akkor is itt leszünk
-Akkor lesz az esküvő, amikor jönnek anyáék értetek. Már lebeszéltem vele. Találtam Amandának egy kis aranyos koszorús fiú párt, te meg lehetnél Pierrel. Nagyon jóképű fiúcska. Megérdemli, hogy részt vegyen egy ilyen alkalmon, vele. Persze a szüleit is meghívjuk..
És csak áradozott és áradozott az esküvőről. Fel se fogtam, hogy miket mondott. Annál a mondatnál kikapcsoltam, hogy Pierre lenne a párom egy esküvőn. Ekkor bevillant egy kép, amint házasodunk, és ott ül a one direction valahol a háttérben, majd amikor kimondanám, hogy "igen", Niall tiltakozni kezd. Szörnyű volt.
-Te nem is figyelsz - nézett rám nagyi
-Dehogynem, biztos jó lesz, már alig várom. Álmos vagyok jó éjt - álltam fel
-De még nem is vacsoráztál
-Tegnap is kibírtam, ma is ki fogom - vontam meg a vállam
Felmentem a szobámba, elővettem a pizsim, de direkt nem azt, amin rajta vannak a srácok. Elmentem lefürödni, majd felpróbáltam a ruhát. Már vártam a holnapi napot. Ekkor megcsörrent a mobilom. Réka volt.
-Hol a csudában vagy Zita? Voltam a házatoknál, de sehol senki. Már két napja nem hallok rólad semmit. Tudod miket éltem át ezalatt a két nap alatt?
-Figyelj Réka. Nagyon sajnálom, Franciaországban vagyok a nagyinál és hidd el elakartam mondani, de minden olyan gyorsan történt, anyuék Hawaiion, most meg itt van a bál és..
-Lassabban, lassabban.. mi? bál?
-Igen, van egy nagyon helyes fiú..
És elmeséltem neki mindent Pierrel kapcsolatban, a lovakkal, az esküvővel, és mindennel, amik itt történtek velem.
Réka pedig beszámolt róla, hogy látott egy fotót, amin Harry másik csajjal csókolózik. Azonnal fel is hívta, de Harry azt mondta, hogy az régi kép, és amúgy is photoshop. Réka ezt el is hitte neki, aztán skypeoltak esténként, majd egyszercsak egy csaj lépett be Harry szobájába, akin csak egy nagyon sexy fehérnemű volt. Réka rögtön kilépett skyperól, de később megtudta, hogy a srácok csak szivatták Harryt, mert tudták, hogy akkor épp a csajával skypeolt. De szemetek. Harry persze tök ingerült lett és úgy dobta ki a csajt a házból, hogy az fel se fogta, de már az utcán állt egy szál nagyjából semmiben. Persze Réka is sírt pár sort, de aztán kibékültek.
Már 11 óra volt, amikor letettük a telefont. Nagyon álmos voltam, és izgatott is egyben a holnapi bál miatt.
~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*
Reggel különösen friss voltam. Azt hiszem kezdem megszokni a 6-kor való kelést.
Felvettem egy kényelmes cuccot, majd lementem reggelizni. Omlett volt a kaja. Isteni volt. A nagyi csinálta, és ma Scott is velünk evett, mert szabadnapja volt.
-Na? Izgulsz már a bál miatt? - kérdezte
-Igen, nagyon - mosolyogtam
-Olyan jó ruhát választottam Zitának, hogy tuti mindenki csak őket fogja nézni - tapsikolt Amanda
-Igen, biztos - nevettem, majd megsimogattam a fejét
-És mikor is lesz a bál? - kérdezte nagyi
-Este 8-kor
-Akkor megcsinálom a hajad
-Köszi
A nap többi része viszonylag gyorsan telt el. Nagyon jól szórakoztunk a nagyival és Scottal. Amanda felvette az összes tütüjét (26), tehát úgy nézett ki mint egy henger. Ebéd után beszéltem Rékával, majd felvettem a ruhám. Skypeon meg is mutattam neki
7-kor valaki kopogtatott. Lecsuktam a laptopom, majd leszaladtam. Pierre várt az ajtóban.

14. fejezet: Nyaralás Franciaországban 3.
2013.04.07 12:52Pierre megfogta a kezem, majd a kocsijához kísért. Egy fekete Range Rovere van.
-Nem is tudtam, hogy van kocsid. Nem úgy volt, hogy a nagyi fizeti a sulidat? - értetlenkedtem
-Az iskola egy kicsit messze van, Párizsban, busz pedig nem jár ide, szóval Scott vett nekem egy autót és megtanított vezetni. Annyira kedvesek velem.
-Igen - mosolyogtam
Beszálltunk az autóba, majd Pierre bekapcsolta a rádiót. A hits radio-t hallgattuk, amiben épp egy a srácokkal készített interjút adták le.
"Interjús: És mondd Niall mi van azzal a szőke csajjal? Hogy is hívják? Zitával?
Niall: Nos, igen. Épp mondani akartam, hogy remélem, hogy hallja, mert bár élőben nem igazán tudtam neki elmondani, de akkor most bevallom így az egész világ előtt, nyilvánosan, hogy sze.. "
Nem akartam hallani azt a szót. Erre a nyárra teljesen elegem lett belőlük. Persze szeretem őket, meg minden, de ez elég bonyolult. Átkapcsoltam a egy másik rádió adásra.
Egyszercsak megcsörrent a mobilom. Ismeretlen számról hívtak.
-H-halo? - szóltam bele félénken
-Szia Zita ez itt a hits radio. Nem tudom, hallgatsz minket?
-Nem
-Oh.. akkor lemaradtál arról is, hogy Niall a one directionből szerelmet vall neked?
-Bizonyára - mondtam flegmán
-Figyelj, nem tudom, hogy mi ennek az idegességnek az oka, de most átadom a szót a srácoknak
-Sziiiaaa - köszöntek egyszerre, mint 5 hülye gyerek
-Sziasztok - köszöntem vissza unottan
-Zita, sajnálom, hogy - kezdte Niall
-Nem, Niall, ez itt most nem rólad szól. Illetve részben, de ez most elég bonyolult, és nem érdekel, hogy milyen nehéz, vagy éppen könnyű lehetett kimondani, hogy szeretsz így a fél világ füle hallatára, de személyesen semmit nem mondtál, nem érdeklődtél, még csak nem is ismersz. Egyszer voltunk nálatok Londonban, akkor is semmibe vettetek minket, megetted a gumicukromat - ekkor a többiek hangos nevetésben törtek ki - ,énekeltünk együtt Harry szülinapi buliján, de tudtad, hogy én nem is akartam, aztán egyik nap arra kelek, hogy kopogtattok az ajtómon, és beállítotok hívatlanul. Persze ez nem is akkora baj, hiszen ti vagytok a one direction, ti bármit megtehettek, bitch please we are fabulous. Nem kérdeztél tőlem semmit, azt sem tudod, hogy most éppen Franciaországban vagyok egy nagyon helyes srác kocsijában és megyünk a báljára, nem is ismersz és így vallasz szerelmet egy rádión keresztül - majd dühösen letettem a telefont
-Ezt jól megmondtad neki - nevetett Pierre, mire nekem is nevetnem kellett

A kocsikázás többi része a zene hallgatásával és beszélgetéssel telt. Pierre nagyon jó társaság. Mindent elmeséltem neki az eddigi életemmel kapcsolatban, de persze én is meghallgattam az ő sztoriát.
Párizs eszméletlen gyönyörű volt, a kivilágított házak, az Eiffel-torony, és persze a bál helyszinéhez vezető kis lámpácskák. Itt Párizsban nagyon fontosak a bálok, mert ezek a fiatalok életében az utolsó együtt töltött esték. Több hírességet is megszoktak hívni, mint például Justin Biebert, aki tavaly megígérte egy rajongólyának, hogy elmegy vele, de végül le kellett mondania.
Háromnegyes nyolc volt, amikor kiszálltunk az autóból. Pierre kinyitotta nekem az ajtót, kezen csókolt, szóval tök romantikus volt az egész, és ezt mind egy csapat lány szeme láttára, akiken láttam, hogy már akkor elélveznek, ha csak rájuk néznek. Fujj.
Bmentünk az iskolába, majd csináltak rólunk egy közös fotót. Ez olyan hagyomány szerű. Pierre a táncparkettre vezetett, majd elkezdtünk lassúzni. Nem igazán tudok táncolni, szóval párszor rá is léptem a lábára.
-Tcc.. Bocsi - mondtam századjára
-Ne kérj bocsánatot - majd egy kicsit felemelt és amikor visszahelyezett a földre, már a lábán álltam. Így táncoltunk kettesben, míg egy csaj oda nem jött és fel nem kérte a táncpartnerem.
Elmentem egy üdítőért. A pulton volt egy nagy csokiszökőkút. Talán ekkorát még életemben nem láttam, még filmekben sem. Volt ott még egy puncstál és koktélok, borok, pezsgők.
Épp egy kicsit töltöttem magamnak a puncsból, amikor odajött hozzám egy pasas és elkezdett valamit hablatyolni franciául.
-Nem igazán értem, hogy mit akarsz mondani - kiabáltam angolul, mert üvöltött a zene, ami mostmár nem lassú, hanem gyors, diszkó zene volt. Egy DJ állt a pult mögött és ott keverte a zenét.
-Mondom, Pierrel vagy mi? - kérdezte mostmár angolul a srác
-Ja, aha
-Ő a legjobb haverom - mosolygott
-Király - nyomtam egy like-ot az arcába
-Mit iszol? Hozzak valamit? - kérdezte, mire felmutattam a puncsomat - Úgy értem valami erősebbet, mondjuk jäger meister?
-Kösz, nem. Nem iszom alkoholt - tiltakoztam
-Hány éves vagy?
-16
-De hát akkor már rég élned kellene az életedet. Pia, diszkó, drog..
-Ne! Hagyd abba, én nem vagyok vevő az ilyenekre - majd indultam volna vissza a táncparkettre, mire megszorította a kezem és visszahúzott.
-Maradj még, szórakozzunk kicsit - kezdtem félni tőle
-Nem köszi, inkább visszamennék Pierrehez
-Az nem lenne jó ötlet - mutatott oda. Pierre épp egy lánnyal csókolózott. Egyszerűen sírnom kellett. Nem bírtam tovább, kirohantam az épületből és leültem a lépcsőre.
*Pierre szemszöge*
Épp Charlotte-vel táncoltam, amikor ki kellett mennem a mosdóba. Egyik haverom oda adta a csajának a zakóját, most meg fázott, szóval a hátára raktam az enyémet és elmentem elintézni a dolgom.
Amikor kijöttem a WC-ből, Zita zokogva rohant ki az épületből. Körbenéztem és csak Franchesco-t láttam, amint kárörvendően nevet. Nem értettem, mi történt, mit mondott, vagy esetleg tett. Rohantam ki az épületből, de közben levettem haverom válláról a zakóm.
*Zita szemszöge*
Kinnt zuhogott az eső, de én csak ültem és bőgtem a hideg kövön.
-Zita - ült le mellém Pierre - mit tett veled?
-Te mit tettél!
-Én? Én csak kimentem a mosdóba. Ez akkora baj?
-Nem, ez még nem akkora baj, de az, hogy egy csajjal csókolózol, az
-Mi? Én nem csókoltam meg senkit
-Dehát láttam, ez a zakó volt rajtad és a hajad is ilyen volt - sírtam
-Ja, az nem én voltam, az a haverom volt. Ő fázott, mert átadta a csajának a zakóját, úgyhogy amíg kinnt voltam a mosdóban, a hátára dobtam.
-Ez igaz?
-Persze. Sosem tennék ilyet. - rakta a hátamra a zakóját - Te viszont meg fogsz fázni
-Hmm. Köszi - néztem gyönyörű kék szemeibe
-Tudod, még sosem csókolóztam esőben - nézett az égre

- Itt Párizsban, ilyen gyönyörű lánnyal, meg még főleg.. - mosolyognom kellett, majd lehajtottam a fejem, mert elpirultam.
-Zita - emelte fel, majd megcsókolt
Nem volt túl hosszú, de első csóknak tökéletes volt. Pár percig csak néztük egymást, majd a mellkasára hajtottam a fejem.
Mivel a sminkemet lesírtam, nem akartam visszamenni az emberek közé. Pierre meg is értette, de ragaszkodni akart hozzá, hogy várjuk meg a bálkirály és bálkirálynő kisorsolását. Ekkor eszébe jutott, hogy a kocsijában van a sminkkészletem, szóval elkísért, majd végignézte, ahogy próbálom helyrehozni.
-Soha többé ne sírj miattam - mondta halál komolyan
-Majd megpróbálom - húztam ki a szemem
-De komolyan
-Jóó - nevettem
Mire visszaértünk, már elkezdődött a szavazatok gyűjtése. Perzse titokban reménykedtem, hogy én nyerem meg, dehát senki sem ismer és vannak nálam sokkal szebb lányok is.
-Ééés. A szavazást lezárom! - mondta a mikrofonba Jennifer Lopez, mivel ma ő volt a sztárvendég. Egyébként nagyon kicsípte magát, jól nézett ki.- A 2013-as bálkirálynő nem más, mint *dobpergés* Anett Dusé *nagy taps* gratulálok Anett.
A csaj annyira beképzelt volt, mint amilyen gyönyörű. A beszéde hosszú és nyálas volt, majd orrhangján beleordibálta a mikrofonba, hogy ki a bálkirály.
Természetesen Pierre volt. Lazán felment a színpadra és engedte, hogy Jennifer felrakja neki a koronát, majd puszi puszi és Anettnek is puszi puszi. Most jött a bálkirály és bálkirálynő tánca. Mindenki körbeállta őket és nézték, ahogy lassúznak.
Majd ha lesz az iskolánkban bál, én is szeretnék egy ilyen helyes sráccal táncolni a középpontban. Nem érdekel, hogy nem tudok táncolni.
És csak mosolyogtam, őszintén és néztem, ahogy táncolnak, ahogy Pierre megpörgeti Anettet, majd ad egy puszit az arcára. Ekkor jött a tuc tuc, mi meg elhúztunk a bálról.
A kocsiban Pierre megfogta a kezem és nem is engedte el, csak amikor kiszálltunk. Megpuszilt, majd megígérte, hogy egyszer elvisz egy rendes randira is.
-Köszönöm az estét - mosolyogtam
-Én köszönöm - majd megcsókolt mégegyszer
Azt hiszem szerelmes lettem belé.. Bementem a házba. Ránéztem az órára, ami hajnali 1-et mutatott, tehát halkan beosontam a szobámba, átöltöztem és lefeküdtem aludni.
*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*
Szokásosan 6-kor keltem, és nagyon álmos voltam, viszont nem akartam visszaaludni, mert akkor kevesebb időt tölthetnék Pierrel.
Hogy kicsit felpörögjek, kimentem az erkélyemre és ugráltam egy kicsit, miközben csak rá gondoltam.
-Látom jót érzel! - kiabált fel Pierre, mire rátámaszkodtam a kerítésre és csak nevettem
-Várj egy kicsit, mindjárt megyek! - kiabáltam vissza
Gyorsan lezuhanyoztam, majd felvettem egy kényelmes ruhát. Úgy döntöttem, ma segítek Pierrenek.
Amikor leértem, nem volt otthon senki. Egy cetlit találtam a konyhapulton:
"Ma elmegyünk korán Scottal és Amandával Disney landbe. Tudom, hogy te már kinőtted, érezd jól magad Pierrel. 3 napig leszünk, sok puszi: Nagyi"
Hmm. Az alatt vajon mit értett, hogy érezzem jól magam Pierrel? Na jó, nem vagyok ennyire perverz.
A hűtőben találtam pár szendvicset, szóval fogtam kettőt, majd kimentem.
-Szia szépségem, hogy aludtál?
-Kösz jól - haraptam bele az egyikbe - neked hoztam - majd vigyorogva átadtam neki
-Ohh köszi -vette el
-Na szóval. Úgy döntöttem, hogy ma segíteni fogok neked
-Tényleg? - csodálkozott
-Ühümm - bólogattam
-Akkor fogd azt a seprűt és takarítsd ki a lovak karámját, téged úgy is szeretnek - nyújtotta ki a nyelvét, majd mindketten nevettünk
-Máris - elővettem az mp3-momat, és bekapcsoltam P!nk-től a So what-ot.
Pierre bement a tyúkokhoz összeszedni a tojásokat, meg kaját szórni nekik, én pedig fogtam a seprűt és úgy tettem, mintha az lenne a gitárom. Játszottam rajta, tökre beleéltem magam ebbe az egészbe, talán még énekeltem is.
*Pierre szemszöge*
Bementem a tyúkokhoz, de kinnt hagytam a kajás vödröt, szóval visszafordultam. Zita épp gitározott a seprűn. Olyan cuki volt, hogy nevetnem kellett, de nem vett észre. Aztán elkezdett énekelni is. Nagyon szép hangja van, rögtön beleszerettem. Úgy döntöttem, hogy kihozok a raktárból pár üres vödröt, meg összedek egy vastag ágat, aztán beszállok a dobszólómmal. Alig ütöttem 2-t, Zita abbahagyta amit csinált, nagy szemekkel rám nézett, majd elkezdett röhögni.
Együtt nevettünk, majd folytattuk a kis koncertünket. A szám végén Zita megfogta a kezem, majd együtt meghajoltunk a lovaknak. Ha ezt valaki nézte volna, tuti felvette volna kamerára és szétröhögte volna magát.
*Zita szemszöge*
Nagyon jól szórakoztam Pierrel. Minél több időt töltünk együtt, annál jobban megszeretem.
Bementem a pacikhoz, majd egyesével kitakarítottam a karámokat. Egyszercsak Lucy elkezdett hangosan nyeríteni. Odaszaladtam hozzá, mire láttam, hogy megindult a szülés.
-PIERRE - ordibáltam amilyen gyorsan csak tudtam
Már bennt voltam a karámban, amikor ő befutott
-Jól van, jól csinálod - jött be mellém
-De én csak simogatom a fejét - estem pánikba
-Ssss. Nyugi - simogatta a hasát Lucynek
Fél óra elteltével megszületett a kis paci. Egyáltalán nem hasonlított anyukájára, aki hófehér ló. A pici koromfekete volt és tündéri. Anyukája megnyalogatta, majd megangedte, hogy megsimogassuk a kicsit.
Nagyon selymes szőre volt. Ránknyihogott egy picit, majd megpróbált felállni. Annyira aranyos volt, ahogy próbálkozott, nevetnem kellett.
*Pierre szemszöge*
Én csak néztem Zitát. Olyan gyönyörű volt, ahogy mosolygott. Láttam, hogy tettszik neki a kis paci.
-Mi legyen a neve? - kérdeztem
-Mondjuk.. Shadow, hiszen fekete és olyan sejtelmes.
-Tetszik. Isten hozott a mi világunkban Shadow - simogattam meg a picit, mire Zita mosolygott - na gyere hagyjuk magukra őket - húztam fel a földről Zitát
-Oké.
Miután elvégeztük a teendőket, felnyergeltem Overdos-t, majd kivezettem Zitához.
-Most pedig lovagolni fogsz! - parancsoltam
-Mi?
-Jól hallottad, gyerünk, pattanj fel!
-Ohh oké, biztos nem olyan nehéz - próbálkozott édesen felszállni a lóra, de sehogy sem sikerült neki.
-Ahj. Hadd segítsek - dobtam fel a ló hátára
-Kösz. És akkor most hogy tovább?
-Egyelőre csak futószáron foglak vezetni, de majd utána egyedül is menni fog.
Kivezettem öket az erdőbe, majd ott mentünk pár kört.
-Na jó. Most megfogod a szárat, és - majd elmagyaráztam neki, hogy mit mikor kell csinálni. Zita elég gyorsan tanult, úgyhogy visszalovagolt az istállóhoz és megvárta, amíg felnyergelek egy másik lovat. Indulhat a közös lovaglás.
Kimentünk az erdőbe és ott ügettünk, én még vágtáztam is.
-Én is szeretnéék - mondta Zita
-De azt még nem tudsz. Elég nehéz a lovon maradni miközben vágtáz..
-Akkor taníts meg!
-Tetszik a lovaglás mi?
-Nagyon - mosolygott. Zita egy gyönyörű lány, de a mosolya még gyönyörűbbé tesz. Próbálom minél többször megnevettetni. Annyira aranyos.
Még a felénél sem jártam a mondandómnak, mikor valaki lőtt egyet. Egy vadász lehetett, és nagyon közelre lőtt thozzánk. Zita lova annyira megilyedt, hogy olyan gyorsan futott, ahogy csak tudott. Zita meg sikongatott és pattogott a lovon. Gyorsan utánuk lovagoltam, majd amikor utolértem őket, Zita leesett.
A lovakat kikötöttem egy fához, majd odarohantam Zitához.
-Zita! - kaibáltam, de nem reagált
*Zita szemszöge*
Elájultam. Egy fehér terepen találtam magam, sok lóval és Pierrel, és.. a one directionnel. Niall azt mondta, hogy visszaenged a világba, ha meghívom a nagyim esküvőjére. Persze Pierre rögtön tiltakozni kezdett, hogy mondjon egy másik ajánlatot, mert nem is ismeri a nagymamám, de én belementem.
Amikor kinyitottam a szemem, Pierre sírt.
-Pierre - mondtam
-Zita! - ölelt meg, nagyon szorosan - azt hittem, hogy.. meg..
-Nem haltam meg - mosolyogtam
-Ez nem vicces
-Az a vicces, ami velem történt
-Mi? Hogy a ló megvadult, te meg leestél?
-Nem, hanem ami utána volt. Egy fehér tájon voltam, és csak akkor jöhettem vissza, ha megígértem Niallnek, hogy elhívom nagyi esküvőjére - nevettem
-Ez hülyeség
-Tudom, de ez van.
Próbáltam felkelni, de annyira fájt a hátam, meg a karom, meg a fejem, hogy képtelen voltam.
-Valami baj van? - nézett rám
-Most meg te sírsz miattam - mosolyogtam, majd letöröltem könnyeit
-Ez más - nevetett - ha én nem akartam volna, hogy lovagolj, akkor most ez nem történt volna meg. Egyébként hogy érzed magad?
-Szörnyen.
-Hol fáj?
-Mindenhol - majd elaludtam
Elég sötét volt kinnt, amikor felébredtem, de már a szobámban voltam, Pierre pedig feküdt mellettem és átölelt
-Hogy aludtál? - kérdezte
-Jól, mert te itt vagy - mondtam, mire mosolygott
-Láttam a cetlit és szóltam anyának, hogy ma itt alszom
-Oké.
-Figyelj, azt hiszem eltörted a kezed, szóval bekötöttem - mutatott a kötésre bal alkaromon
-Ez.. nagyon kedves tőled, köszi - nyomtam egy puszit arcára - hány óra?
-11
-Akkor aludnunk kéne
-Igen - nevetett - jó éjt
-Neked is - megfogtam kezét, felemeltem, majd hozzábújtam.
*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*
Már egy hete járok Pierrel. Nagyon szeretem. Ma van a nagy nap, az esküvő napja. Nagyi és Scott teljesen odavannak értünk, szerintük és Amanda szerint is összeillünk és szép pár vagyunk.
Kiszálltam az ágyból, majd elővettem a ruháimat.



és felolvasta az igét. Elég vicces volt, ahogy papként prédikált.
Majd megjött az igazi és átvette az irányítást. A nagyi gyönyörű ruhában, Scott ingben mondták ki a boldogító igent, immár másodszorra. Igen, Scott is.
Az igen után buliztunk. Táncoltam mind az ötükkel és persze Pierrel is. Mikor Niallel táncoltam megbeszéltük a félreértéseinket és kibékültünk. Persze elfogadta, hogy van barátom, de a lényeg, hogy újra haverok vagyunk.
Az esküvőnek hajnali 5-kor lett vége, addig mulatozunk. Mivel elég nagy a ház, anyuék, a one direction és Réka is ott aludt. (Pierre alap) Befeküdtem az ágyba barátom mellé, majd megpusziltam párszor. Ez volt az utolsó éjszaka amit együtt töltöttünk.
15. fejezet: Otthon, édes otthon
2013.04.08 14:54Reggel Pierre csókjaira ébredtem. Nagyon jó érzés volt, hogy valaki ennyire szeret. Niall meg le se sz*rt.
-Jó reggelt - nyújtózkodtam
-Neked is - ölelt át
-Hiányozni fogsz - néztem rá
-Te is nagyon, de majd minden este skypeolunk, meg telefonálunk, meg minden
-Te is tudod, hogy a távkapcsolatok aránya 2:10000 - hez
-És mi pont benne vagyunk ebbe a 2-be
-Remélem - sóhajtottam
Kikeltünk az ágyból, felöltöztünk, majd lementünk a nappaliba. Már mindenki fennt volt, még a srácok is.
-Jó reggelt - köszönt Niall, majd amikor meglátta mögöttem Pierret, lehajtotta a fejét
A kanapékon márcsak 2 hely volt, egy Niall melett és egy Scott mellett. Természetesen rögtön beültem Niall mellé, így Pierrenek kellett a friss férjecske mellé ülnie, aki rögtön meg is paskolta a vállát örömében. Azt nem derítettem ki, hogy miért örül ennyire. Biztos az esküvő miatt.
Megbeszéltük a dolgokat így 12-en. Egyébként anyuék nagyon jól kijönnek a fiúkkal. Szeretik őket, sőt, anyának is Niall a nagy kedvence. Szerinte vele jobban összeillenék, de ez legyen az én dolgom.
-És Réka. Nem is mondtad még.. Végül elmentél Kellyvel? - kérdeztem
-Aha, nagyon jófej csaj, és képzeld, Pesten belebotlottunk egy harlem shakes csoportba, akik az utcán nyomták és rohadt vicces volt, sokat nevettünk meg minden..
-Álj! Ki az a Kelly? - kérdezte Harry
-A repülőn találkoztam vele, ő is directioner, na szóval aztán bementünk az aréna plázába, és..
-Várj! És be se mutattad? Hátja jó csaj - kacsintott Harry, mire Réka lelökte a fotel széléről
-És ott épp a live while we're young ment és végig ordítottuk, pedig mindenki minket figyelt, szóval ez felkeltette a többi directioner figyelmét is, majd így 20-an énekeltük egyszerre. Amikor a szám vége lett, bementünk együtt a claire's-be és vettünk ilyen cuccokat. Apropó.. Zita, ezt neked vettem, boldog.. akármit. Tessék - majd átnyújtotta a one directionös cuccokat a táskájából
-ÚRISTEN! Köszönöm Rékaaaa - ugrottam a nyakába - Igazából én is vettem itt neked valamit.. Várj - majd odaszaladtam a bőröndömhöz, kivettem belőle a kis nyakláncot és odaadtam neki.
-Nem túl nagy szám, de..
-Köszönöm, nagyon tettszik - ölelt át - Harry felrakod? - ugrándozott oda hozzá
-Persze
Közben Pierre átült Niall mellé, szóval amikor vissza a kartam ülni a helyemre, csak barátom ölébe tudtam ülni.
Egyébként nagyon jól elbeszélgettek olyan dolgokról, amik nagyon nem rám tartoznak.
-Titeket kicsit sem érdekel, hogy én is itt vagyok? - néztem rájuk
-Nem, nemigazán - mondták szinte egyszerre
-Ahj - felálltam, majd kiindultam a konyhába, Rékáék után, mert ők közbe felszívódtak
-Most meg hova mész? - kérdezte Pierre
-Iszok?! - néztem rá értetlenül, mire elkezdett utánozni
-Iszok? Mondd Niall iszok? - tette fel a kezét vállmagasságba, majd lóbálta a kézfejét, mint a kényes ribik. Niall persze csak röhögött, de én ott hagytam őket.
A konyhában Réka és Harry ép csókolóztak. Nem igazán akartam végig nézni, de mivel a csap előtt álltak, és nem vettek észre, így leültem a pult elé, doboltam a pulton és félpercenként megnéztem az órám. Amikor elegem lett belőlük krákogtam egyet.
-Zita - fordult felém nyálas szájú barátnőm
-Ja, így hívnak
-Miért nem szóltál, hogy itt vagy?
-Nem is tudom. A cica elvitte a nyelvem - nevettem
-Ez nem vicces mit akarsz?
-Öhm, csak inni?!
-Akkor? - kérdezte Harry
-Épp a csap előtt állsz - mutattam háta mögé
-És így nem tudod megnyitni? - nézett szemeimbe. Nagyon gyönyörű zöld szemei vannak. Sajnos beugrott az a kép, amikor otthon skypeolok Zitával, majd átkukucskálok a szomszédba, és a folytatást már mindenki tudja. Nevetnem kellett. - mi olyan vicces?
-S-semmi, csak eszembe jutott valami vicces
-Nagyon jó vagy - majd kiment Rékával az udvarra
Töltöttem magamnak egy kis vizet és indultam vissza a nappaliba, de Niall nekem jött, szóval az egész pohár rám borult.
-Zita én.. sajnálom, nem láttalak - vette ki a kezemből a poharat. Nagyon ideges voltam és leakartam ordítani a fejét, de az semmi jóra nem vezetett volna, szóval sóhajtottam egyet.
-Nem baj
-Mi? Semmi dühkitörés, vagy ilyesmi?
-Nem, nincs
-Mi ütött beléd?
-Semmi, csak felszeretnék menni a szobámba, hogy átöltözzek, mert biztos nem fogok kocsiba szállni csurom vizes ruhába, de te elállod az utad. Úgy látom ez egy ilyen one direction szokás. Az előbb épp Harrybe botlottam bele.
-Akkor biztos te vagy az ügyetlen - nevetett
-Biztos - parodizáltam ki, majd félrelöktem és felmentem átöltözni. Mivel talán ezek az utolsó percek itt ebben a házban (egyelőre), így elköszöntem szobámtól, majd bementem Amanda szobájába is. Hugom épp öltözött, szóval szépen szólva elküldött a francba.
Visszamentem a többiekhez, majd elköszöntem a srácoktól, hiszen nemsoká indul a gépük.
-Szia Liam - öleltem meg hosszasan
-Szia Zita - paskolta meg a hátam
-Louis - mosolyogtam
-Hiányozni fogsz - tettetett sírást a vállamon - nagyoon
-Te is Lou - öleltem meg
-Szia Zita - jött hozzám Zayn
-Szia. Remélem hamarosan újra találkozunk
-Én is - majd nyomott 2 puszit az arcomra
-Sziia Ziita - kacsintott Harry - Jó volt az előadás?
-Nagyon vicces vagy - öleltem meg - hiányozni fogtok
-Hidd el, te is
Már csak egy valakitől nem köszöntem el. Nialltől. A szoba másik végében találtam meg, épp Rékától búcsúzkodott.
-Tőlem már el se köszönsz? - öleltem meg
-Hát, mérges vagy rám, vagy mi..
-Igen, egy kicsit, de attól még odajöhettél volna hozzám egy ölelésre
-Bocs
-GYERE MÁR NIALL!! - ordibált be Zayn, mire Niall megpuszilt, majd elment
-Nagyon fognak hiányozni, főleg úgy, hogy most turnéjuk lesz és kábé annyira sem lesz idejük, hogy feljöjjenek twitterre - sóhajtottam
-Igen, nekem is fognak hiányozni - bólogatott Réka
-Mivel a pasid?! - emeltem fel kezeimet
-Igen, de a többiek is fognak
-Mint mindenkinek
-Gyertek gyerekek indulunk! - jöttek be anyuék
-Oké. Szia nagyi, Scott. - adtam mindenkinek egy puszit, de Pierret sehol sem találtam - Pierre?
-Kiment Shadowhoz - nyomott egy puszit nagyi a homlokomra
Mivel nagyon elakartam köszönni a barátomtól, kimentem hozzá. Bennt feküdt a kis paci mellett és simogatta.
-Hát te?
-Én nem akarom, hogy elmenj Zita - nézett rám gyönyörű kék szemeivel
-És akkor már el sem köszönsz? - bújtam mellé
-De elakartam, csak aztán inkább idejöttem
-Figyelj, majd jövök még és te is jösz hozzánk, de muszáj mennem, mert le kell tennem a nyelv vizsgám. És még tanulnom kéne rá
-Szurkolok
-Köszönöm - mosolyogtam - De most megyek
-Jól van - köszönt el. Felálltam és kimentem az istállóból. Nagyon roszzul esett, hogy semmi puszi vagy ölelés, de úgy látszik nem tud búcsúzkodni.
-Várj Zita - hallottam ahogy szalad felém. Megfordultam, mire átölelt nagyon szorosan - Hiányozni fogsz
-Te is nekem - nevettem - De kiszorítod belőlem a szuszt
-Jajj bocsi - engedett el, majd megpuszilt - Jó utat
-Köszi
Visszamentem a házba, fogtam a bőröndömet, majd kimentem a kocsihoz.
A haza út lassan, de jó hangulatban telt el. Anyuék elmesélték Hawaiit, mi pedig beszámoltunk a hetünkről. Igazából én, mert Rékával nem történt semmi különös.
Mikor hazaértünk, Réka elköszönt tőlünk és megköszönte a fuvart meg a kiruccanást, mi pedig bementünk a házunkba.
-Otthon, édes otthon! - szagoltam bele a levegőbe
-Aha - futott fel az emeletre Amanda
Kipakoltam a szobámban, majd lementem megnézni a hawaii-i fotókat.
-És ez pedig már a szálloda előtt volt.. - magyarázott anya, de nem igazán figyeltem oda. Persze néztem a képeket meg minden, de igazából Niallen gondolkodtam. Nem olyan régen még szerelmes voltam belé, most meg Pierrel járok. Mindegy..
-Te nem is figyelsz - kapta ki anyu a kezemből a gépet
-De, dehogynem..
-Na. Mi történt Franciaországban? - nézett rám, válaszra várva
-S-semmi
-Az a Niall gyerek? Láttam, hogy van valami. Pierre nagyon aranyos, de látom rajtad, hogy Niall-t szereted
-Nem, dehogyis. Anya.. Miket gondolsz?
-Jól van, én csak megkérdeztem..
-Átmegyek Rékához sziaaa - mentem ki az utcára
Végre egy kis séta. Nagyon jól esett végig gondolni a történteket és kiszellőztetni az agyam.
*Réka szemszöge*
Mikor hazaértem, nem találtam otthon senkit. Pedig azt hittem, szóltam, hogy ma jövök.
Bekukkantottam hugaim szobájába, anyáékéba, nővéremébe, de sehol senki.. Hova a csudába mehettek?
Alig pakoltam ki, mikor valaki kopogott, majd Zitas állt velem szemben.
-Jajj Zita de jó, hogy itt vagy
-Mivan máris hiányoztam?
-Persze persze, de képzeld anyáék eltűntek, sőt még a tesóim is.. - estem kétségbe
-Biztos csak elmentek moziba, vagy vásárolni, esetleg buliznak, gyereket látogatnak..
-Vaagy, elrabolta őket egy UFO hadsereg - tettem kezeimet szám elé
-Biztosan - fintorgott - Gyere és együnk meg egy fagyit.. Elég meleg van kinnt. - mutatott az ablakra
-Hát jó, de hagyok nekik egy üzit - futottam a konyha pulthoz
~*~A parkban~*~
-Igen, és te milyet kérsz? - nézett rám a fagyis csaj
-Én egy epret, egy csokit és egy fahéjat kérek - mutattam a kiválasztott fagyikra
-Rendben. Itt fogyasztjátok?
-Nem, ott az asztalnál - mutatott Zita az egyik asztalra
-Úgy értem itt, vagy hazamentek? - csapott a fejéhez
-Nem, ott annál az asztalnál - nevetett Zita
-Igen, itt esszük meg, köszönjük - húztam el barátnőmet - Most ezt miért kellett?
-Miért? Nem volt vicces?
-Nem..
-Ohh.. Hát akkor bocsi - mosolygott - odanézz, milyen jó pasi. Ádámnak hívják és azt hallottam, hogy minden nap más csajjal van. Annyira cukii - terült el az asztalon - nagyon össze illenétek - mutatott a srác felé. Teljesen fellelkesített, pedig Harryvel járok..
Tehát abba az irányba néztem, amerre mutatott.
-Most szórakozol? - néztem vissza poker face-el Zitára, aki szakadt a röhögéstől
-Nem, tényleg nagyon össze illenétek - nevetett
-Jaj de vicces - majd a fagyiját az arcába nyomtam
-Hé aranyom! Nem szeretnéd, hogy Ádám letisztítsa rólad azt a fincsi fagyit? - jött oda a kissrác - Mert én szívesen lenyalnám, ha érted mire gondolok - Zita gyorsan letörölte a szalvétával a fagyit
-Mi? Fúúj nem! Alig vagy 10..
-Kikérem magamnak, 10 és fél vagyok. Érett felnőtt.
-Figyelj, az van, hogy nekem van pasim, de nézd ezt a gyönyörű lányt. Épp szingli és összetörték a szívét. Szerintem felkéne vidítanod - mutatott rám
-Mi? Nem! Haggyál! Hozzám ne érj! - ellenkeztem, de sajnos a kissrác elég gyors volt és beleült az ölembe - Zita ezért még ki foglak nyírni - meredtem rá
-Oké, de előbb - vette elő a telefonját - mondd csíííz - majd lefotózott
-Add ide! Töröld ki! - kiabáltam vele
-Na, nekem most mennem kell, de szerintem nélkülem is jól ellesztek. Puszika - majd nevetve távozott
-Szállj le az ölemből! - löktem a földre Ádámot
-Óóó harapós a cica. Ez tettszik
-Haggyál békén! Én megyek. - majd felálltam és Zita után siettem. Sajnos amilyen béna vagyok belebotlottam valakibe, mire kiömlött a shakeje
-Úristen nagyon sa.. - amikor ránéztem elállt a lélegzetem
-Sajnálod? - kérdezte a nagyon jóképű pasi, angolul
-Aha - dadogtam zavaromban
-Azt elhiszem.. Még ilyet - nézett a ruhájára - Te vagy ma a 9436239-edik, aki nekem jött. Most hogy menjek az interjúra?
-I-interjúra? - néztem rá értetlenül

-Te.. te nem ismersz? - csodálkozott, mire megráztam a fejem - Óóó.
-De nagyon ismerősnek tűnsz, csak nem tudom honnan..
-Aha, értem. Figyelj, most mennem kell, de este elviszlek valahova jó?
-Aha - bambultam el
-Oké, szia. Ja és hol laksz? - nézett vissza
-Tölgyessy u. 69.
-Oké - kacsintott, majd elviharzott
Még fel sem eszméltem, de már otthon találtam magam. Vajon mikor jön? És miért mondtam igen-t, hiszen Harryvel járok? Persze tisztában vagyok vele, hogy minden este más csajt visz haza, de én nem vagyok olyan.
Odasétáltam a szekrényemhez, majd elkezdtem kirámolni.

Apropó.. Azt se tudom, hogy hogy hívják a pasit. MEGVAAN ő játszott a hannah montanaban!! Győzelem!!
-Szia Zita! - hívtam fel
-Na mizujs? Elvagy Ádámmal? - nevetett
-Nem! Képzeld!! Összeütköztem egy nagyon cuki sráccal, angol színész és épp interjúra ment, és nem tudod, hogy hogy hívják azt a helyes pasit aki játszott a Hannah Montana-ban?
-De, Lucas Till. Miért?
-Mert ő az!
-Itt van Magyarországon? Nem is tudtam
-Na igen és elhívott randizni és rohadtul nem tudom, hogy mit vegyek fel - sóhajtottam
-Máris megyek és felöltöztetlek - kuncogott - De neked van pasid..
-Hát igen, de ez csak 1 randi és nem feltétlen kell megtudnia..
-Ejnye bejnye de rossz kislány ez a Réka.. Na mindjárt ott vagyok..
~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*~*
-Szerintem ezt kellene felvenned - mutatott fel egy halványrózsaszín egyberuhát
-Aha, de nekem a narancs jobban tettszik..
-Akkor is ezt fogod felvenni, gyerünk öltözz!
-Oké, oké..
-Gyönyörű vagy! - mosolygott Zita
-Öhm, hát köszi - vigyorogtam - Már úgy várom!
-Elhiszem, de el kell döntened, hogy Harryt vagy őt akarod..
-Tudom.. Na kösz, hogy segítettél, de mostmár késő van, menned kéne
-Oké. Egyébként örülök, hogy előkerült a családod - nevetett
-Ne is mondd. Itthon TV-zek, mikor hirtelen Gréta a nyakamba ugrik. Mondom miafasz van, aztán bejöttek anyáék egy csomó szatyorral, merthogy bevásárlókörűton voltak és azt hitték, hogy csak holnap jövök - forgattam a szemeim
-Az gáz
-Az.. na akkor szia - mosolyogtam
-Oké, megyek már, csak még egy ölelést - jött hozzám , megveregette párszor a hátam, majd kiment az ajtón - Ja és érezd jól magad
-Köszi
Még pár percig álltam és néztem magam a tükörben, mikor egyszercsak valaki kopogott.
16. fejezet: A randi
2013.04.26 14:36Lerohantam a lépcsőn, de anya már beengedte Lucast.
-Sziaa - mosolyogtam
-Szia wow jól nézel ki - nézett végig rajtam - De ez.. itt mi? - nyúlt a hátamhoz, majd levett egy cetlit
-Ahj.. Zitaa - mérgelődtem
-Vicces barátnőd van - nevetett
-Igen
-Akkor megyünk? - nyújtotta a kezét, mire "belekapaszkodtam" majd így elindultunk. Persze végig követtek a paparazzik, egy csomó fotót készítettek rólunk, de az étterembe már nem jöttek be.
Egy viszonylag nagy épületbe mentünk be. Nem volt zsúfolt, nem volt koszos, látszott rajta, hogy nagyon tesznek az 5 csillagért. A pincér gyorsan a helyünkre vezetett, majd hozta az étlapot.
Egyszerűen elállt a lélegzetem ahogy végigsétáltunk az akvárium felett.
-Mit kérsz? - nézett rám, mire előbújtam az étlap mögül
-Huh, hát nem is tudom - nevettem
-Hozhatok valamit? - kérdezte a pintér orrhangon
-Még gondolkozunk - legyintette le Lucas, mire a pincér távozott
-Itt még nem is voltam, pedig nincs olyan messze tőlünk.. - mondtam
-Látod milyen jó, hogy nekem jöttél?
-Mondtam már, hogy sajnálom - nevettem
-Engem nem lehet csak úgy kiengesztelni - kacsintott, mire köhögtem egyet
-H-hát mit akarsz?
-Téged
-Tudod, nekem van pasim - túrtam bele hajamba
-Értem.. tehát akkor semmi esélyem?
-Nem, nem tudom - néztem az asztalt
-És ki az? Úgy értem jobb mint én? Híres?
-Még engem sem ismersz, de már azt kérdezed, hogy ki a pasim? - néztem rá
-Oké, mi a kedvenc színed? - nevetett
-A rózsaszín. Tied?
-A kékes-zöld. Gyönyörű szemed van - mondta, mire azt hiszem elpirultam - Látod mit váltok ki belőled? - mosolygott
-Hmm. És van állatod?
-Igen, egy kutyám. Ilyenkor a nagyinál van. Neked?
-Nincs.
-És most hozhatok valamit? - jött oda a pincér
-Igen, én egy ilyen csirkés specialitást kérnék, 2 narancslevet és majd a főétel után hozzon mindkettőnknek egy nagy adag fagyit. Ilyet - mutatott egy képre az étlapról
-Ühümm és ön?
-Én csak egy spagettit kérek
-Rendben, mindjárt hozom az italokat
-Köszönjük - mosolygott Lucas
-A narancslé a kedvencem - mondtam
-Valahogy sejtettem
-Honnan? - kerekedtek ki a szemeim
-Olyan narancsos vagy - nevetett
-De jó nekem - tettem karba kezeimet
Alig fél óra múlva kihozták a kaját. Ha kicsit késöbb hozták volna, azt hiszem éhen haltam volna.
-Köszönjük - mosolyogtam
-Szívesen, én ott leszek, csak csöngessenek ha van valami - majd elment
-Egyezzünk meg annyiban, hogy nem hívjuk egy ideig jó? - néztem Lucasra
-Téged is idegesít a hangja? - nevetett
-Nem kicsit - mosolyogtam - Egyébként téged nem zavarnak? - mutattam az ablakon kívül ácsorgó paparazzikra
-Már megszoktam, de ha téged zavarnak, akkor csinálok valamit
-Nem kell - mosolyogtam
-Jó étvágyat!
-Neked is
Az étel nagyon finom volt. Alig vártam a fagyit, bár nem nagyon fért belém bármi is.
-Na jöhet a meglepi fagyi? - kacsintott
-Aha, de ne ilyen óriásit, mert akkor kipukkadok - nevettem, majd elkezdtem simogatni a pocim
-Jó - mosolygott, majd csettintett egyet. A pincér már hozta is a nem kicsit óriási fagyit.
-Köszönjük - monta Lucas
-Fúú ezt én nem tudom megenni
-Ezért rendeltem csak egyet - mosolygott
-Tehát akkor egy tányérból eszünk ketten?
-Legközelebb így mondjam? - nevetett
-Hát jó.. - vettem egy kanalat, majd elkezdtük enni. Viszonylag gyorsan kivégeztük, majd Lucas fizetett.
-Köszönöm a vacsorát - puszilta meg kézfejem, mire elpirultam. Ő csak mosolygott
-Én is
Mikor kiértünk az épületből, a paparazzik újra fotóztak, így azt is, ahogy Lucas megpuszil. Az arcomon.
-Hazakísérjelek? - kiabált, mert szinte semmit sem hallottunk a hangos tömegtől
-Nem kell - mosolyogtam, majd elindultam - Szia!
-Jó éjt!
-Hé kiscsaj! - szólított le az egyik fotós - Te vagy Lucas új csaja?
-Nem, csak egy vacsi volt, baráti
-Oké, de Lucas megcsókolt
-Mi? Nem!
-De! Itt van a fotó! - majd mutatott egy képet, ami tényleg úgy nézett ki, mintha megcsókolt volna, de csak jókor volt jó helyen a fotós
-Ez nem igaz! Törölje ki!
-Na azt már nem! Tudod mennyit kapok ezért a képért?
-Van lánya?
-Van
-Na és mit szólna, ha a lányának lenne egy pasija, elmenne az egyik haverjával vacsizni, majd amikor elköszönnek és puszit adnak egymásnak, lekapják egy olyan pillanatban őket, ahol úgy tűnik mintha, majd másnap a pasija szakít vele - mondtam
-Az biztos, hogy ezt a képet nem fogom kitörölni!
-Akkor bassza meg! - vertem ki a kezéből a gépet, ami össze is tört a földön. Mivel szerintem rohadtul nincs annyi pénzem, hogy kifizessem, elrohantam.
Otthon felhívtam Zitát és beszámoltam neki mindenről. Sajnos este már ment a StarZone-on, hogy Harry csaja máris megcsalta. Nem tudom, hogy nézte-e, de nagyon reméltem, hogy nem.
Egyszercsak megcsörrent a telefonom. Harry hívott.
-Réka? Mégis mi volt ez a TV-ben?
-Neked is szia! Jó hallani a hangod
-Ne szórakozz! Mi ez, hogy megcsaltál? - hallottam a hangján, hogy nagyon ideges volt
-Jajj, haggyuk már. 1, te is biztos minden nap másik csajjal mész haza, vagy épp opp van Brookie. 2, ez csak egy rosszul elkapott pillanat, mert épp csak megakart puszilni.
-De téged ne puszilgasson senki, és nem, nem viszek haza csajokat - kiabált
-Biztos?
-Biztos.. akkor nem én hoztam haza.. - halkult el
-MI? - akadtam ki
-De ez csak egyszeri alkalom volt - mentegetőzött
-Jól van Harry, gratulálok - majd lecsaptam a telefont
Innentől kezdve már nem érdekelt, ha hívott. Vagy hagytam kicsöngeni, vagy csak egyszerűen kinyomtam.
Olyan éjfél körül már nem bírtam tovább, így felvettem.
-Mi van már?
-Figyelj Réka, én csak.. Már nagyon megbántam.
-Ennyi?
-Nem, természetesen nem. Szóval, aznap este eléggé ki voltam akadva, mert a nagyinál meghalt a cicám.
-Nem is mondtad
-Nem, mert a srácokkal elmentünk bulizni, hogy elfelejtsem.. Szóval ott ült egy csaj, majd odajött hozzám, táncoltunk, ittunk, majd.. felmentem hozzá. Eleinte tiltakoztam, de később belementem a játékába.
-Részleteket nem kérek.
-Kérlek Réka bocsájts meg. Ígérem nem fordul elő többé. Én..
-Harry mindketten tudjuk, hogy te nem az a tipusú pasi vagy, aki megállapodna egy csajnál és élete végéig vele lenne. Én megértem, hogy mindenkit ki kell próbálni. Szerintem az lenne a legjobb, ha szakítanánk..
Harry.. - szóltam bele mégegyszer, hosszú szünet után
-Ezt.. ezt most így? Akkor vége? - döbbent meg, hallottam a hangján, hogy a sírógörcs keringeti
-Nincs más választásom. Én nem bírom elviselni, ha van egy 3. személy. Menj, szabad vagy! Bulizz! - sírtam
-Nem, Réka és téged akarlak!
-Ezt már elszúrtad párszor. Szia Harry - letettem a telefont, majd lefeküdtem. Még álmomban is sírtam..
Téma: Blog
Nincs hozzászólás.